| Kataszteri térképezés | TARTALOM | A geodézia tudományos–kutatási–fejlesztési eredményei |
Magyarország az 1930-as években fotogrammetriában a világ élvonalához tartozott. A II. világháború után a legkorszerűbb földalakok bevezetésével, mérésekkel csatlakoztunk az Európa nagy részére kiterjedő geodéziai hálózatok kifejlesztéséhez. Ez folytatódott a GPS alkalmazásával (1990), a magassági alaphálózatba való bekapcsolódásunkkal (1990–1994).
{IV-391.} Az 1970-es években az országban egységes alapfelületet, vetületet és térképrendszert vezettek be, az addigi sokféle megoldás helyett. A földmérés és az ingatlan-nyilvántartás egy szervezetbe vonásával megelőztünk (s most is megelőzünk) több nyugat-európai országot. Nálunk készült el az első, egész országra kiterjedő digitális domborzatmodell.
A 20. század utolsó évtizedében technológiai téren is folytatódott a felzárkózás.
A szakterületen kiemelten kezelik a térinformatika és a távérzékelés ügyét, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. A megbízható, helyhez és időhöz rendelt információkon alapuló szakágazati döntéstámogató térinformatikai rendszerek stratégiai jelentőségűek. A földmérők új szolgáltatásokat vezettek be, elsősorban az állami szakhatóságok közötti adatcsere, munkakapcsolat hatékonyságának növelésére, de a hazai kis- és középvállalkozók (adatgazdák, adatforgalmazók, felhasználók) versenyképességének megteremtésére is. Ennek az információs stratégiának része a földügyi információellátás (a földhivatalokban), a geodéziai adat- és térképszolgáltatás, szabványosítás, ingatlanértékesítési rendszer kialakítása, továbbá birtokpolitikai alapelvek kidolgozása.
| Kataszteri térképezés | TARTALOM | A geodézia tudományos–kutatási–fejlesztési eredményei |