A magyar geofizikai szakirodalom


FEJEZETEK

Folyóiratok

A Magyar Geofizikát a Magyar Geofizikusok Egyesülete indította 1960-ban. Magyar nyelven, évente négyszer jelenik meg. A szakcikkek mellett egyesületi és nemzetközi híreket, vitacikkeket közöl.

A Geofizikai Közlemények (Geophysical Transactions) 1952-től az ELGI szakkiadványa. Egy-egy kutatási témában több év alatt elért eredményekről tájékoztat idegen nyelven. Közel 30 év után az intézeti {IV-432.} évi jelentés kiadása lehetetlenné vált, ezért ezt a Geofizikai Közlemények vette át.

Az Acta Geodaetica et Geophysica Hungaricat az MTA indította 1966-ban. Az általános geofizika területéről közöl cikkeket, sajátságos feladata ilyen témájú nemzetközi konferenciák anyagának megjelentetése, illetve nemzetközi együttműködések magyar beszámolóinak közzététele.

Szakkönyvek, egyetemi jegyzetek

Az első egyetemi kiadványokat Egyed László írta meg (Bevezetés a geofizikába, A Föld fizikája).

Az Akadémiai Kiadó több geofizikai tárgyú könyvet is megjelentetett angolul. Steiner Ferenc és Zilahi-Sebess László a gravitációs térképek értelmezéséről, Meskó Attila a digitális szűrés olajkutatásban való alkalmazásáról írt. Megjelent ezenkívül két, a geofizikában használatos statisztikai módszerekről szóló szakkönyv is.

A magyar geofizika történetének szakirodalma

A hazai geofizika intézményi történetét önálló mű nem foglalja össze. Az egyes részterületek fejlődéséről elsősorban a Magyar Geofizikában jelentek meg tanulmányok:

Renner János: A magyar geofizika története Eötvös Loránd halálától a felszabadulásig. (1966. 1.); Ádám Oszkár: Szeizmikus történelem. (1992. 4.); Molnár Károly: A hazai olajipar kutatási szervezetének átalakulásáról. (1992. 4.); Barta György: Földmágneses kutatások Magyarországon. (1993. 1.); Pintér Anna–Szabó Zoltán: Gravitáció a földtani kutatásban. Rövid áttekintés. (1993. 2.); Csapó Géza–Gazsó Miklós: A geodéziai gravimetria magyarországi fejlődésének fontosabb állomásai. (1993. 3.); Szemerédy Pál: Az ionoszféra és a magnetoszféra kutatásának története. (1993. 3.); Baranyi István–Berta Zsolt–Várhegyi András: Geofizika a hazai uránkutatásban. (1994. 1.); Main geophysical institutions and companies in Hungary. (March 1994). (1994. 1.); Baráth István–Jesch Aladár–Kiss Bertalan–Lakatos Sándor: A mélyfúrási geofizikai kutatás története Magyarországon. (1994. 2.); Bodoky Tamás: Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet sorsának alakulása 1989 után. (1994. 3.); Nemesi László–Takács Ernő–Verő József: A magyarországi geoelektromos kutatás rövid története. (1994. 3.); Szabó Zoltán: A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet megalakulásának 75. évfordulójára. (1994. 3.); Dankházi Gyula: Néhány megjegyzés „A mélyfúrási geofizikai kutatás története Magyarországon” c. munkához (35. évf. 2. sz.). (1994. 4.); Szeidovitz Győző: A hazai földrengéskutatás rövid története. (1994. 4.); Farkas István: A Magyar Geológiai Szolgálat. (1995. 1.); Molnár Károly–Kloska Károly–Nagy Zoltán–Rumpler János–Tóth János: A szénhidrogén-kutatásban alkalmazott geofizikai módszerek fejlődésének főbb állomásai a kezdetektől napjainkig. (1995. 1.); Nemesi László: Kiegészítések, helyreigazítások a magyarországi geoelektromos kutatások rövid történetéhez. (1995. 1.); Baráth István–Gyulai Ákos–Hermann László–Rezessy Géza: Adalékok a szénbányászatban alkalmazott geofizikai kutatások történetéhez. (1995. 2.); Szabadváry László–Nyerges Lajos: A magyar bauxitgeofizika története. (1995. 3.); Draskovits Pál: A geofizika alkalmazásának története a magyar vízkutatásban. (1995. 4.); Szalay István: A magyar ércgeofizika története. Felszíni vasérc- és szulfidosérc-kutatás. (1996. 1.); Ádám Antal–Verő József: A soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetben végzett elektromágneses indukciós kutatások története. (1996. 3.); Ádám Antal: 25 év és annak előzményei az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet történetében. (1997. 2.); Gerzson István: A magyarországi uránipar égisze alatt végzett földtani kutatási munkák. 1953–1989. (1997. 2.).