{I-437.} Néphadseregből Honvédség (1989–1995)

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. Júliusban a rendfokozat utáni „elvtárs” megszólítás „bajtárs”-ra változott (egy évvel később pedig „úr”-ra), megszüntették a szocialista versenymozgalmat és döntöttek a néphadsereg állományának 9%-os csökkentéséről. A Politikai Főcsoportfőnökség átalakult Nevelési és Szociálpolitikai Főnökséggé, s ugyancsak megszűnt a politikai helyettesi intézmény. Októberben feloszlott az MSZMP néphadseregi bizottsága, megtiltották a hadseregen belüli politizálást, engedélyezték a katonák szabad vallásgyakorlatát. Megkezdődtek a NATO és a Varsó Szerződés között leszerelési tárgyalások, valamint a magyarországi szovjet csapatok csökkentése.

A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. Kettéválasztották a vezetést, melynek feladatát a Honvédelmi Minisztérium és az újonnan létrejött Honvédség Parancsnokság végezte december 1-jétől. A hónap végén megindulnak a hadsereg segélyszállítmányai a romániai felkelők támogatására. A gépkocsioszlopok kizárólag gyógyszert, vért, orvosi eszközöket, élelmiszert, ruhaneműt vittek, s azokat fegyvertelen katonák kísérték. 1990. március 15-től a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.

Az 1990 és 1995 közötti időszakban a minisztériumon, vezérkaron és a parancsnokságon belüli átszervezések mellett a fő hangsúly a csapat- és fegyverzetcsökkentésen volt. A NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 államának 1990. november 3-i egyezménye értelmében a honvédség összesen 835 harckocsit, 840 tüzérségi eszközt, 29 önjáró hídverőt, 1700 gyalogsági harcjárművet, 180 harci repülőt és 108 harci helikoptert tarthat rendszerben. 1995. november 15-ig e korlátozásnak maradéktalanul eleget tettek. Ugyanezen időpontig több mint 200 hadrendi és hadrenden kívüli szervezet szűnt meg, többek között 7 gépesített lövészdandár, 2 tüzérdandár, 1 harckocsidandár, 5 légvédelmi tüzér-, illetve rakétaezred, 2 páncéltörő tüzérezred, 3 műszaki ezred, a harcászati rakétaosztályok, a közlekedési dandár, számos híradó, rádiótechnikai, ellátó, egészségügyi, műszaki zászlóalj, a katonai szállítási igazgatóságok, különböző intézetek. A hadműveleti-harcászati rakétadandárt szintén felszámolták, illetve átfegyverezték sorozatvető tüzérezreddé. Leszervezésre kerültek a fegyvernemi kiképző központok, így a tartalékos tiszti és tiszthelyettesi képzés a főiskolákra került át. Az újonnan felállított egységek zöme vezetésbiztosító vagy elektronikai harc-alakulat. Megalakították a honvédség első légimozgékonysági zászlóalját is. Korszerűsítették a katonai közigazgatást, kialakították a hadkiegészítő parancsnokságok új struktúráját. A hadi költségvetés szűkössége miatt jelentős fejlesztésekre nem került sor, ez alól csak az 1993-ban beszerzett MIG–29-esek jelentenek kivételt. A korszerűnek mondható elfogó vadászrepülőgépekből az oroszok a szovjet adósság egy része fejében szállítottak 28 darabot. Rendszerbe állításukkal egyértelműen nőtt a magyar légtér védelmének lehetősége.

Az első hazainduló szovjet alakulatok. Hajmáskér, 1990. március

A hadseregen belül továbbra is számos negatív jelenség volt tapasztalható. Ezek egyik jellemzője, hogy a tisztek erkölcsi megbecsültsége után az anyagi {I-438.} is katasztrofális szintre zuhant: a kezdő fizetések összege éppen eléri a létminimumot, de a hosszabb ideje szolgáló és magasabb rendfokozatú, beosztású tisztek javadalmazása is elégtelen. További problémát mutat a sorkatonai szolgálatra – mely 1990 őszétől már csak 12 hónap – való alkalmasság kérdése is. Amíg az 1960-as évek közepén a sorozóbizottságok előtt megjelenő fiataloknak csak valamivel több mint 6%-a volt alkalmatlan, illetve kizárólag szakszolgálatra alkalmas, addig 1995-ben ez az arány már elérte a 35%-ot! A bevonultatottak közül is jelentős számú katonát kell leszerelni idő előtt a legkülönfélébb okokból. A Katonai, később Tábori Lelkészi Szolgálat megszervezésével viszont megvalósult a hivatásos és sorállomány lelki gondozása és mód nyílt a polgári szolgálat vállalására is.

Göncz Árpád a gyulafirátóti harcászati gyakorlaton, 1990

Az egyik legfontosabb szervezeti változás volt a csapatok életében, hogy 1991-ben megszűnt az 5. hadsereg-parancsnokság, s bázisán létrejött a Szárazföldi Csapatok parancsnoksága. A gépesített hadtestek helyett Katonai Kerületek alakultak, parancsnokságaik elhelyezése és hadrendi számaik azonosak voltak a korábbi hadtestekével. Az ugyancsak megszűnő veszprémi 1. légvédelmi hadtest helyén felállt a Légvédelmi Parancsnokság, a Hátországvédelmi Parancsnokság pedig Budapesti Katonai Kerületparancsnoksággá változott. A határországvédelmi alakulatok megszűnésével megkezdték a honvédelmi dandárok felállítását, melyek ténylegesen csak mozgósításkor kerülnek feltöltésre, tartalékos állományból. A fenti szervezetek zöme nem volt hosszú életű, mivel az 1994/95-ben kidolgozott hadseregreform értelmében újabb átszervezések történtek. A fejlesztési ütemterv rövid távú szakaszát 1998-ig, a középtávút pedig 2005-ig kell megvalósítani.

1995. december 15-ével a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága helyett létrehozták a 4. gépesített hadtestparancsnokságot, a tatai 1. Katonai Kerület megszűnt. A kaposvári 2. és a ceglédi 3. Katonai Kerületparancsnokságok helyén az azonos számú gépesített hadosztály-parancsnokságokat alakították meg, a Légvédelmi Parancsnokság helyén pedig a 2. repülő- és légvédelmi hadtestparancsnokságot. A Budapesti Katonai Kerületparancsnokság átalakult Központi Rendeltetésű Szervezetek Parancsnokságává úgy, hogy csapatai, struktúrája zömében változatlan maradt. Megkezdték a szintén tatai 25. „Klapka György” Harckocsidandár átalakítását önálló gépesített dandárrá, mely alakulat a terv szerint a honvédség első NATO-kompatibilis csapatteste lesz. A szervezés befejeztével egységi hadilétszámúra lesznek feltöltve.

1995 decembere óta – ugyan más politikai körülmények között – ismét idegen csapatok állomásoznak Magyarországon. A NAT boszniai béketeremtő akciójában részt vevő Amerikai Egyesület Államok haderőinek légi- és utánpótlási bázisa Taszáron és Kaposváron, a dán, norvég, svéd, finn és lengyel alakulatokat magába foglaló ún. Északi Dandáré pedig Pécsett található. A béketeremtésben a Honvédség egy zászlóalj erejű műszaki kontingenssel vesz részt, mely 1996 januárjától tartózkodik horvátországi hadműveleti területén.

Megállapítható, hogy a rendszerváltozás kezdete óta átalakult a Honvédség béke- és hadihadrendje, módosult a csapatok diszlokációja. Területileg egyenletesebbé vált a katonai szervezetek békefeltöltöttsége, megtörtént a haderő depolitizálása, valamint kidolgozásra került az új, alapvetően védelmi jellegű katonai doktrína. Fontos, hogy Für Lajos személyében több mint négy évtized óta először került polgári {I-439.} személy a honvédelmi tárca élére. A jelenlegi átalakítási folyamatok eredményei még csak részben látszanak, ugyanakkor a nagyszámú leszerelések és elbocsátások, valamint a további csapatcsökkentések miatti elégedetlenség egyre erősödik a tisztek, tiszthelyettesek és egyéb honvédségi dolgozók körében.