{IV-529.} Orvostudomány

FEJEZETEK

E fejezet célja bemutatni, hogy az emberek egészségének megtartását, annak megromlása esetében legteljesebb helyreállítását végző megelőző és gyógyító orvostudomány a 20. században hazánkban hogyan alakult. Kik voltak azok a hazánkfiai, akik tudományos ismeretekkel gazdagították akár a megelőző, akár a gyógyító munkát.

Ahhoz, hogy tisztán lássunk – világos, egyértelmű fogalmakkal rendelkezzünk – tisztázni kell magát az orvostudomány fogalmát és viszonyát a sokkal elméletibb élettudományokhoz de viszonyát magához a lakossághoz is. Miért kell ezekkel akár a definíció szintjén is foglalkoznunk? Elsősorban azért, mert az orvostudományt igen gyakran egybemossa a közvélemény az élettudományokkal és sokszor e félreértés eredményeképpen orvosi felfedezésként tartanak számon olyan alapvető élettudományi dolgokat, mint az ember szervezetének, működésének makro- és mikroszintű megismerése, a kóros állapotok mögött található, megváltozott életműködések leírása stb. Ez utóbbiak elméleti alaptudomány-szintű megfigyelések, vizsgálatok eredményei és az emberi szervezet egészséges és kóros elváltozásait, működését írják le. A gyakorlati orvostudomány ezeken alapulva az ép és kóros elváltozások felismerését, feltárását, elkülönítését (diagnosztika), az ép megvédését (megelőzés), a kóros helyreállítását jelenti, illetve a kóros folyamatok lassítását (gyógyítás) végző gyakorlati, alkalmazó tudományos ismeretek gyűjteménye.

Az orvostudomány a 20. században hatalmasan fejlődött, az empíriából egzakt tudománnyá vált és alkalmazása, eredményeinek széles tömegekhez való eljutása talán az egyik legnagyobb eredmény. Az orvostudomány eredményeképpen nőtt a Föld népessége, csökkent a csecsemő és gyermekhalálozás, növekedett az átlagéletkor, jelentősen csökkent az idő előtti halálozás.