Irodalom
Bárdosi-Németh János: Hősökről beszélek. So 1945. 229. – Gábor Andor: Illyés Gyula új verseiről. Szab 1945. nov. 11. – Keresztúry Dezső: Egy év. Fényszóró. 1945. 16. sz. – Lukács György: Prológ vagy epilóg. Jegyzetek a magyar népiesek újabb fejlődéséről. L. Gy.: Írástudók felelőssége. 1945. 124– 144. – Rónay György: Egy év. MK 1945. 238–241. – Várkonyi Nagy Béla: Hősökről beszélek. Mk 1945. 143–144. – Zelk Zoltán: Hősökről beszélek. Szab 1945. 144. sz. – Bóka László: Illyés Fóruma. Hal 1946. 36. sz. – Bóka László: Illyés Gyula: Hősökről beszélek. Forum 1946. 104–106. és B. L.: Könyvek, gondok. 1966. 136–139. – Haraszti Sándor: Urbánusok és népiesek. Forum 1946. szeptember 95–98. – Kósa János: Egy év. Hal 1946. 4. sz. – Lengyel Balázs: Babits után. Újh 1946. július 1–8. – Lukács György: A válasz első száma. Forum 1946. 178–183. – Révai József: A népiekről. R. J.: Marxizmus és magyarság. 1946. 133–143. – Barta Lajos: Találkozás Bulgáriával. Nagyv 1947. 6. – Csorba Győző: Szembenézve. So 1947. 471–472. – Darázs Endre: Tizenkét nap Bulgáriában. Mk 1947. 796–797. – Dénes Tibor: A megnemtalált Nyugat. Mk 1947. 657–659. – Földessy Gyula: Illyés Gyula: Szembenézve. Új Szántás 1947. 378–379. – Hárs László: Illyés Gyula: Szembenézve. Szivárvány 1947. 37. sz. – Horváth Márton: Illyés Gyula. SzabN 1947. jan. – Horváth Márton: Illyés és Zsolt. SzabN 1947. ápr. 13. – Kelemen János: Szembenézve. SzabSzó 1947. jún. 5. – Kelemen János: Tizenkét nap Bulgáriában. SzabSzó 1947. nov. 23. – K-I-E [Keszi Imre]: Illyés Gyula: Szembenézve. SzabN 1947. jún. 19. – Lengyel Balázs: Négy arckép. Illyés Gyula összes verse. Újh 1947. 4. sz. 156–166. és L. B.: Hagyomány és kísérlet. 1972. 158–174. – Lukács György: Népi írók a mérlegen. L. Gy.: Irodalom és demokrácia. 1947. 86–110. – Szabó Árpád: Polgári költészet – népi {239.} költészet. II. Vság 1947. 1. sz. 11–27. – Szigeti József: Illyés Gyula: Szembenézve. TársSz 1947. 750. – Szigeti József: Magyar líra 1947-ben. Forum 1947. 737–763. és Sz. J.: Útban a valóság felé. 1948. 178–221. – Vajda Endre: Szembenézve. Nagyv 1947. 9. sz. 10. – Varga Imre: Illyés Gyula: Szembenézve. Puszták Népe 1947. 210–212. – Vidor Miklós: Szembenézve. Vig 1947. 381–382. – Zelk Zoltán: Szembenézve. Szab 1947. jún. 13. – Barabás Tibor: Illyés Gyula. B. T: Irodalom és haladás. 1948. 29– 33. – Bóka László: Illyés Gyula összes verse. ÚjMo 1948. márc. 13. – Horváth Márton: A magyar demokrácia irodalmi életének mérlege. Csill 1948. 46–55. – Kelemen János: Illyés Gyula összes verse. SzabSzó 1948. jan. 4. – Keszi Imre: Illyés Gyula költészete. Csill 1948. 5. sz. 51–54. és K. I.: A sziget ostroma. 1948. 124–132. – Lengyel Balázs: Illyés Gyula és a népi költők. L. B.: A mai magyar líra. 1948. 81–89. – Lőkös Zoltán: Tizenkét nap Bulgáriában. Puszták Népe 1948. 152. – Lukács György: A népi irodalom múltja és jelene. L. Gy.: Új magyar kultúráért. 1948. 107–126. – Lukács György: Elfogulatlan irodalomszemléletért. L. Gy.: Új magyar kultúráért. 1948. 195–201. – Örkény István: Illyés Gyula rangja. A Reggel 1948. 9. sz. 2. – Szabó Ede: Illyés Gyula összes verse. Ttáj 1948. 332–334. – Horváth Márton: Író-diplomaták. Csill 1949. 18. sz. 44. – Pándi Pál: Magyar költők 1919-ben. FiMo 1949. márc. 23. – Horváth Márton: Megjegyzések demokratikus irodalmunk kialakulásáról. Csill 1950. 31. sz. 34–39. – Király István: Népi demokráciánk irodalma. It 1950. 33–56. – Révai József: Megjegyzések irodalmunk néhány kérdéséhez. R. J.: Irodalmi tanulmányok. 1950. 238–318. – Rónai Mihály András: Illyés Gyula: Két kéz. FüggMo 1950. máj. 15. – Vargha Kálmán: Illyés Gyula. Csill 1950. 31. sz. 54–56. – Beszélgetés Illyés Gyulával. Mi az író szerepe a békeharcban? Kis Újság 1951. 98. sz. – Kónya Lajos: Illyés Gyula ötvenedik születésnapján. Csill 1952. 1309–1317. – Nagy Péter: Illyés Gyula 50 éve. IÚ 1952. 22. sz. és N. P.: Mérlegen. 1955. 60–68., Rosta. 1965. 141–150. – S. B.: Illyés Gyulának. Az Út 1952. 45. sz. – Sőtér István: Illyés Gyula. SzabN 1952. nov. 2. – Sz. R.: Illyés Gyula. EvÉ 1952. 17. sz. – Kelemen János: Illyés Gyula: A csodafurulyás juhász. MűvN 1954. 12. sz. 7. – Kende István: Szatírairodalmunk időszerű kérdései. Csill 1954. 81–102. – Kónya Lajos: Két megjegyzés. Csill 1954. 501–503. – Mészáros István: Költészetünk gazdagodásáért. ÚH 1954. 3–4. sz. 120–132. – Béládi Miklós: Illyés Gyula: A csodafurulyás juhász. Csill 1955. 1302–1304. – Hársing Lajos: Illyés Gyula: Nem menekülhetsz. Irodalomtanítás 1955. 4. sz. 119–123. – Konrád György: Illyés Gyula. A Könyv 1955. 471–496. – Bori Imre: Illyés Gyula: Kézfogások. Híd 1956. 896–897. – Czine Mihály: Illyés Gyula: Kézfogások. ÚH 1956. 8. sz. 55–56. – Diószegi András: Illyés Gyula: Kézfogások. SzabN 1956. 168. sz. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. 363–369. – Gálfalvi Zsolt: Illyés Gyula: Kézfogások. IgSzó 1956. 1406. – Komlós Aladár: Soha ennyi madárfüttyöt egy verseskönyvben! MűvN 1956. 32. sz. és K. A.: Kritikus számadás. 1977. 313–315. – Nagy Péter: Illyés Gyula: Kézfogások. MNemzet 1956. aug. 5. és N. P.: Rosta. 1965. 141–146. – Orosz László: Illyés Gyula: Kézfogások. Kkunság 1956. 3. sz. 174–177. – Rákos Sándor: Illyés Gyula: Kézfogások. Esti Budapest 1956. ápr. 2. – Rónay György: Illyés Gyula: Kézfogások. Dt 1956. 17. sz. 85–89. – Rousselot, Jean: Illyés Gyula: Poèmes. Europe 1956. 127. sz. 165–166. – Sarkadi Imre: Magyarság és Európa. IÚ 1956. 32. sz. – Somlyó György: Illyés Gyula új verseiről. Csill 1956. 124–137. és S. Gy.: A költészet évadai. 1963. 291–298. – Bata Imre: Illyés Gyula: Kézfogások. Alf 1957. 1. sz. 89–91. és B. I.: Ívelő pályák. 1964. 182–194. – Gálfalvi Zsolt: Kézfogások. Utunk 1957. 3. sz. – Koczogh Ákos: Kézfogások. Alf 1957. 1. sz. 89–92. – Dobossy László: Illyés Gyula: Poèmes. Paris 1956. It 1957. 224–231. – Bori Imre: Illyés Gyula: Kézfogások. Híd 1958. 740–748. – Csongor Barnabás: Illyés Gyula kínai versfordításairól. Kort 1958. 255–260. – Rónay György: Kínai szelence. Vig 1958. 497–498. – Sós Endre: Mi van a Kínai szelencében? MNemzet 1958. júl. 6. – Fenyő Miksa: Illyés Gyula. F. M.: Feljegyzések a Nyugat folyóiratról. 1960. 186–189. – Bata Imre: Illyés Gyula: Új versek. Alf 1961. 5. sz. 74–82. és B. I.: Ívelő pályák. 1964. 194–207. – Béládi Miklós: Illyés Gyula új versei. ÉI 1961. 46. sz. – Béládi Miklós: Illyés Gyula és a szürrealizmus. ItK 1961. 682–709. – Diószegi András: Illyés őszikéi. Kort 1961. 604–612. és D. A.: Megmozdult világban. 369–385. – Fenyő Miksa: Új versek. IÚ 1962. 1–2. sz. – I. A. (Íjjas Antal): Illyés Gyula: Új versek. ÚjEmb 1961. nov. 26. – Illés Lajos: Szenvedés és vigasz. ÚÍ 1961. 152–151.– Illés Lajos: Világnézet és esztétikum. ÚÍ 1961. 940–941. és I. L.: Kezdet és kibontakozás. 1974. 40–67. – Rónay György: Új versek. Vig 1961. 561–564. – Tüskés Tibor: Új versek. Je 1961. 752–757. – Bernáth Aurél: Vidáman és komolyan Illyés Gyuláról. Kort 1962. 1690–1969. – Eörsi István: Illyés Gyula: Nem volt elég. Nművelés 1962. 12. sz. 28. – Fenyő Miksa: Strófák Illyés Gyuláról. ÚjLátóh 1962. 451–464. – Héra Zoltán: Illyés Gyula válogatott versei. nsz 1962. nov. {240.} 2. – Illés Endre: Jegyzetek Illyés Gyuláról. Kort 1962. 1696. nov. 2. – Illés Endre: Jegyzetek Illyés Gyuláról. Kort 1962. 1696–1700. és I. E.: Gellérthegyi éjszakák. 1965. 92–105. – Illés Lajos: Válasz Rónay György levelére. ÚÍ 1962. 180–184. – Kibédi Varga Áron: Illyés, a költő. ÚjLátóh 1962. 465– 475. – Lengyel József: Balatonértető. ÚÍ 1962. 1016–1018. – Lipták Gábor: Könyvek a Balatonról. Ktáros 1962. 420–422. – Nemes György: Balaton. ÉI 1962. 25. sz. – Nemes György: Beszélgetés a hatvanéves Illyés Gyulával. ÉI 1962. 44. sz. és Látogatóban. Szerk.: Erki Edit. 1968. 114–125. – Nyéki Lajos: Az értelem varázsa. Gondolatok Illyés versművészetéről. IÚ 1962. 20. sz. – Rónay György levele Illés Lajoshoz. ÚÍ 1962. 178–180. és R. Gy.: Olvasás közben. 1971. 105–112. – Simon István: A 60 éves Illyés Gyuláról. Kort 1962. 1687–1690. és S. I.: A virágfa árnyékában. 1964. 99–111. – Sőtér István: Illyés Gyula. Kort 1962. 1893–1894. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. 205–208. – Cs. Szabó László: Illyés Gyula: Új versek. ÚjLátóh 1962. 86–88. – Váci Mihály: A pusztától a fórumig. Arckép Illyés Gyuláról – közelhajolva, összehasonlítások nélkül. ÚÍ 1962. 485–489. és V. M.: A zsezse-madár. 1964. 50–60. – Varga József: Illyés Gyula: Új versek. HungPEN 1962. 3. sz. 29–30. – E. Fehér Pál: Illyés, a műfordító. ÉI 1963. 41. sz. – Garai Gábor: Illyés Gyuláról szólva – válogatott versei gyűjteménye nyomán. ÉI 1963. 19. sz. és G. G.: Eszköz és eszmélet. 1965. 118–134., G. G.: Meghitt találkozások. 1969. 89–95. – Hommage à Gyula Illyés. Paris 1963. Bev.: Jean Rousselot – Kántor Lajos: Nem menekülhetsz! K. L.: Írástól emberig. Bukarest 1963. 198–204. – Kibédi Varga Áron: Nem volt elég! MMűhely 1963. 5. sz. 57–59. – Krajkó András: Egy életregény fejezetei. Ttáj 1963. 8. sz. 3. – Somlyó György: Illyés Gyula-tanulmányok. S. Gy.: A költészet évadai. 1963. 291–297.; 1968. 2. köt. 31– 36. – Tamás Attila: Nem volt elég. Ttáj 1963. 10. sz. 3. – Béládi Miklós: Illyés Gyula. Kr 1964. 9. sz. 16–30. – Dobossy László: Illyés Gyula két könyve. Kr 1964. 7. sz. 47–49. – Katona Jenő: Illyés Gyula versfordításai. Ktáros 1964. 658–686. – Lukácsy Sándor: Nyitott ajtó. Nagyv 1964. 454–456. – Rába György: Illyés franciául. Nagyv 1964. 1734–1737. – Rónay György: Illyés Gyula: Nyitott ajtó. Kort 1964. 480–484. és R. Gy.: Fordítók és fordítások. 1973. 30–40. – Tamás Attila: Küzdelem egy új világképért. T. A.: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig. 1964. 104–118. – Faragó Vilmos: Költemény és Vers. ÉI 1965. 51. sz. és F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. 237–241. – Gara László: Az ismeretlen Illyés. Washington 1965. 178 1. – Hajdú Zoltán: A költészet nagydíja. IgSzó 1965. 614–616. – Lukácsy Sándor: Önismeret és stílus. Nagyv 1965. 925–926. – Somlyó György: Sietős feljegyzések a knokkei biennáléről. Nagyv 1965. 1754–1756. – Szemlér Ferenc: Illyés. Sz. F.: A költészet értelme. Bukarest 1965. 271–276. – Csetri Lajos: "A lét tegyen rendet, ne a halál!" Ttáj 1966. 489–492. – Farkas László: Illyés Gyula: Dőlt vitorla. Kr 1966. 8. sz. 51–53. – Fehér Ferenc: Illyés Gyula. Vság 1966. 6. sz. 60–74. – Gábor István: Dőlt vitorla. MNemzet 1966. febr. 13.– Garai Gábor: Dőlt vitorla. Nszab 1966. febr. 5. és G. G.: Meghitt találkozások. 1969. 89–95. – Juhász Mária: Az arányosság költészete. Kort 1966. 975–982. – Kun András: Dőlt vitorla. Alf 1966. 5. sz. 79–82. – Márton László: Illyésről franciáknak. ÚjLátóh 1966. 588–591. – Simon István: Illyés Gyula: Bartók. Miért szép? Összeáll. Albert Zsuzsa és Vargha Kálmán. 1966. 413–423. és S. I.: Gyalogútról a világba. 1970. 161–169. – Tolvaj Bertalan: Dőlt vitorla. ISz 1966. 454–456. – Varga József: Illyés Gyula: Dőlt vitorla. Kort 1966. 660–664. és V. J.: Adytól máig. 1970. 193–204. – Bori Imre: Az ismeretlen Illyés? Híd 1967. 267. 264–266. – Déry Tibor: Szembenézni. Illyés Gyulának. ÚÍ 1967. 12. sz. 65–72. – Devecseri Gábor: Három széljegyzet Illyés-versekhez. D. G.: Lágymányosi istenek. 1967. 400–407. – Diószegi András: A líra magaslatán. Kort 1967. 206–209. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. 385–391. – Héra Zoltán: Poharaim. Nszab 1967. dec. 3. – Kiss Ferenc: A Dőlt vitorla költője. ÚÍ 1967. 5. sz. 111–118. és K. F.: Művek közelről. 1972. 92–111. – Mágori Erzsébet: Költői atomkísérlet Somogyjádon. ÉI 1967. 8. sz. – Mátyás Ferenc: Találkozás a rokon költővel. ÚÍ 1967. 4. sz. 22–23. – Szabó Lőrinc: Bevezető Illyés Gyulához. Sz. L.: A költészet dicsérete. 1967. 378–383. – Váci Mihály: Illyés Gyula – a mozgó világban. Kort 1967. 188–191. – Veress Dániel: Illyés Gyula legszebb versei. IgSzó 1967. 470. – Vörös László: Illyés Gyula lírájának realizmusa. Szeged. Klny. az Acta Historiae Litterarum Hungaricumból. 1967. 3–20. – Zelk Zoltán: Néhány köztudott dolog a hatvanöt éves Illyés Gyuláról. ÚÍ 1967. 11. sz. 94. – Zolnay Vilmos: Az embertelen emberközelből. Ktáros 1967. 421–424. – Bata Imre: Poharak a kőasztalon. ÚÍ 1968. 6. sz. 111–114. – Csányi László: Egy Illyés Gyula-vers olvasástörténete. Je 1968. 590–592. – Csoóri Sándor: Illyés Gyuláról. Kort 1968. 981–984. és Cs. S.: Faltól falig. 1969. 168–175. – Éder Zoltán: "A nép fiaival poharat, eszmét koccintok ..." Illyés Gyula nyelvi fordulatairól. MNyr 1968. 1. sz. 38–40. – {241.} Faragó Vilmos: Illyés Gyula: Fekete-fehér. ÉI 1968. 2. sz. és F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. 299–303. – Fehér Ferenc: Testvéri énekesek. Kort 1968. 1481–1485. – Fülöp László: Illyés új verseskötetéről. Kort 1968. 1822–1826. és F. L.: Élő költészet. 1976. 151–162. – Héra Zoltán: Monológ a halhatatlanságról. Nszab 1968. máj. 19. – Héra Zoltán: Modor és eredetiség. Gondolatok Illyés Gyula új kötetének olvasásakor. ÚÍ 1968. 7. sz. 111–113. – Hornyik Miklós: A világosság szürrealistája. Híd 1968. 806–834. – Pomogáts Béla: Józanság és költészet. Életünk 1968. 76–98. – Ruffy Péter: Fekete-fehér. MNemzet 1968. máj. 26. – Reismann János: A költőről beszélve. ÉI 1968. 14. sz. – Szabó Ede: Az életmű árnyékában. (Nyitott ajtó.) ÚÍ 1968. 3. sz. 102–104. és Sz. E.: Otthonunk a Művekben. 1974. 221–226. – Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton. München 1968. 84. 1. – Szamojlov, David: Illyés Gyuláról – a műfordító. Nszab 1968. júl. 20. – Tamás Attila: A megújuló Illyés. Ttáj 1968. 755–758. és T. A.: Irodalom és emberi teljesség. 1973. 11–20. – Tüskés Tibor: Illyés Gyula: Fekete-fehér. Je 1968. 744–752. – Ungvári Tamás: Egy nagy líra rejtélye. ÉI 1968. 8. sz. és U. T.: Ikarus fiai. 1970. 428–433.– Veress Dániel: Poharaim. IgSzó 1968. 122–126. – Zsilka Tibor: A képvers és az olvasó. ISz 1968. 924–929. és Híd 1969. 1201–1208. – Czine Mihály: Illyés Gyula. Je 1969. 634–639. – Fodor Gábor: Négyszemközt Illyés Gyulával. MH 1969. márc. 16. – Gáti József: Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt. G. J.: A versmondás. 1969. 375–384. – Kántor Lajos: Illyés Gyula vagy a cselekvés költészete. Kor 1969. 576–585. és K. L.: Alapozás. Bukarest 1970. 238–252. – Koczkás Sándor: Illyés Gyula: Fekete-fehér. It 1969. 197–202. – Pályi András: Fekete-fehér. Életünk 1969. 145–146. – Szekér Endre: Fekete-fehér. Fo 1969. 2. sz. 89–90 – Szemlér Ferenc: Fekete-fehér. IgSzó 1969. 870–875. – Agárdi Péter: A korosztály behajózása. It 1970. 190–199. – Bori Imre: Illyés Gyula. B. I.: A szürrealizmus ideje. Újvidék 1970. 27–49. – Bozóky Éva: Beszélgetés Illyés Gyulával. Ktáros 1970. 353–356. – Juhász Ferenc: A boldogság-kereső. J. F.: Vázlat a mindenségről. 1970. 105–107. – Sándor Pál: Illyés Gyula. S. P.: Az ár ellen. 1970. 334–374. – Somlyó György: Illyés Gyula új verseiről. S. Gy.: Hármastükör. 1970. 29–33. – E. Szabó László: Illyés Gyula: Kézfogások. Versmondók könyve. Szerk. Gárdonyi Béla és Kárpáti Kamil. Győr 1970. 123–126. – Szappanos Balázs: Illyés Gyula: Az orsók ürügyén. Verselemzések. Szerk. Seres József – Sz. B. 1970. 212–228. – Szekér Endre: Arcképvázlat Illyés Gyuláról. Fo 1970. 5. sz. 62–67. – Szólás Rezső: Illyés Gyula: Danse macabre. Versmondók könyve. Szerk. Gárdonyi Béla és Kárpáti Kamil. Győr 1970. 120–122. – Vargha Balázs: Illyés Gyula. ÉI 1970. 14. sz. – Vati Papp Ferenc: Illyés Gyula. Írók, képek. Szerk. Szabó Ödönné. 1970. 117–125. – Béládi Miklós: A költő felel. Kr 1971. 5. sz. 17–28., 6. sz. 4–23., 7. sz. 16–24. és B. M.: Érintkezési pontok. 1974. 263–338. – Bertha Bulcsu: Interjú Illyés Gyulával. Je 1971. 1059–1069. és B. B.: Írók műhelyében. 1973. 151–181. – Czine Mihály: Illyés Gyula. Szép Szó. Szerk. Szalontay Mihály. 1971. 415–418. – Héra Zoltán: Beavatás, módjával. Nszab 1971. nov. 20. – Imre László: Illyés Gyula: Bartók. Együtt. Szerk. Fülöp László, Juhász Béla, Tóth Endre. Debrecen 1971. 167–184. – Alföldy Jenő: Munka a munkával. A kétkezi munka Illyés Gyula költészetében. ÚÍ 1972. 12. sz. 79–82. – Alföldy Jenő: Irodalmunk főhajtása. ÉI 1972. 46. sz. – Balogh Edgár: Vargyasi párbeszéd Illyés Gyulával. Fo 1972. 3. sz. 84–86. és B. E.: Duna-völgyi párbeszéd. 1974. 573–578. – Bárdosi Németh János: Népének nevében. Jegyzet és vallomás Illyés Gyuláról. Je 1972. 998–1004. és B. N. J.: Utak és útitársak. Szombathely 1975. 214–229. – Béládi Miklós: Illyés Gyuláról, hetvenedik születésnapján. Nagyv 1972. 1698–1700. – Béládi Miklós: Illyés Gyula világa. Ttáj 1972. 11. sz. 4–13 – Csoóri Sándor: A kötés rejtélye. ÉI 1972. 46. sz. – Czine Mihály: Illyés Gyula köszöntése. Nszava 1972. nov. 2. – Déry Tibor: Illyésről. Kort 1972. 1693–1697. és D. T.: Botladozás. 1978. 1. köt. 701–728. – E. Fehér Pál: Jegyzetek a születésnapra. Nszab 1972. okt. 29. – E. Fehér Pál: Az ismeretlen Illyés ürügyén. Kr 1972. 6. sz. 12-13. – Fejér Ádám: Az anteuszi költő. Kort 1972. 1714–1718. – Frénaud, André: Illyés Gyuláról. Nagyv 1972. 1700–1701. – Fülöp László: Illyés Gyula abbahagyott versei. Alf 1972. 2. sz. 72–74. – Héra Zoltán: Vázlatok Illyés Gyuláról. H. Z. A költemény felé. 1972. 331–358. – Hidas Antal: Illyés Gyula. Kort 1972. 1719–1724. – Igazi egyetemesség. Kortársak a költőről. Nszab 1972. okt. 29. – Illés Lajos: Illyés Gyula 70 éves. MH 1972. 300. sz. – Illés Endre: Szembenézve. Mozaikkockák a 70 éves Illyés Gyula portréjához. ÚÍ 1972. 11. sz. 3–15. – Illyés Gyula. Tanulmányok a költőről. Baróti Dezső közreműködésével szerk. Illés László, Béládi Miklós, Illés László, Taxner Ernő, Kenyeres Zoltán, Szabó B. István, Rónay László és Pál Ferenc tanulmányai. 1972. 175 1. – Juhász Béla: Pillantás Illyés Gyula műhelyébe. ÚÍ 1972. 4. sz. 117–121. és J. B.: Irodalom és valóság. 1977. 196–212. – Juhász Ferenc: Illyés Gyula estéje? ÉI 1972. 46. sz. – Kardos József: A Dózsa-motívum Illyés {242.} Gyula költészetében. Kort 1972. 882–886. – Kenyeres Zoltán: Illyés Gyula új évadja. Kr 1972. 1. sz. 19–20. – Keresztury Dezső: A legmagasabb rang. ÉI 1972. 46. sz. – Keresztury Dezső: Költészet és igazság. ÉI 1972. 29. sz. – Kis Pintér Imre: Illyés Gyula műhelyében. ÉI 1972. 1. sz. és K. P. I.: Helyzetjelentés. 1979. 162–168. – Kiss Ferenc: Illyés "Gyalogút"-ja. Ttáj 1972. 11. sz. 14–21. – Kovács István: A mondatok cseppkövei. ÉI 1972. 46. sz. – Markovits Györgyi: Illyés Gyula ismeretlen versei. It 1972. 153–161. – Pomogáts Béla: Magyar költő Európában. Ttáj 1972. 11. sz. 33–36. – Sütő András: Atlaszok. Kort 1972.1734–1739. és S. A.: Istenek és falovacskák. Bukarest 1973. 97–105. – Tamás Attila: Egy Illyés-versről. Ttáj 1972. 11. sz. 30–33. – Tamás Attila: Illyés Gyula: Abbahagyott versek. Kort 1972. 643–646. – Tüskés Tibor: A költő tanúságtétele. Je 1972. 1005–1011. és T. T.: Versről versre. 1976. 96–112. – Tüskés Tibor: Illyés lírája a hatvanas években. T. T.: Mérték és mű. 1980. 71–79. – Váci Mihály: Meleg áram. Kort 1972. 1726–1728. és V. M.: Toldi feltámadása. ... Vadas József: Modern költő – régi maszkban. It 1972. 871–881. – Vasy Géza: Illyés Gyula: Haza a magasban. Nszava 1972. okt. 28. – Veress Dániel: Közös égbolt alatt. Ttáj 1972. 11. sz. 22–29. – Weöres Sándor: Prológus Illyés Gyula szerzői estjén. Ttáj 1972. 7. sz. 14–15. – Csetri Lajos: Illyés Gyula: Minden lehet. Kort 1973. 2014–2017. – E. Fehér Pál: "A tél ellen örök forradalomban." Nszab 1973. okt. 6. – Fülöp László: Az Illyés-líra újabb fejezetei. Ttáj 1973. 12. sz. 86–90. és F. L.: Élő költészet. 1976. 162–172. – Kántor Lajos: Katedrálisok kora. Fo 1973. 171–173. – Koczkás Sándor: Haza a magasban. Kr 1973. 2. sz. 20–21. – Lengyel Balázs: Mai klasszikusok. ÉI 1973. 22. sz. és L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. 1977. 21–32. – Lukać, Boleslav: Köszöntő a hetvenéves Illyés Gyulának. B. Lukać: A nagy üzenetváltás. Bratislava 1973. 241–246. – Malihina, Jelena: Petőfi és Illyés. Kort 1973. 141. – Pál György: A fiatal Illyés világa. Alf 1973. 10. sz. 44–49. – Rónay László: Illyés Gyula újabb verseiről. Vig 1973. 773–778. és R. L.: Hűséges sáfárok. 1975. 126–139. – Ruffy Péter: Illyés Gyula: Minden lehet. MNemzet 1973. szept. 30. – Szénási Sándor: "... fogadd titkos áldozatnak vallomásomat." Illyés Gyula istenélménye. Theológiai Szemle 1973. 11–12. sz. 345–349. – Tolnai Gábor: "Országomlás." ItK 1973. 326–339. és T. G.: Örökség és örökösök. 1974. 171–195. – Vasy Géza: Az idő lebírása. Nszava 1973. nov. 3. – Zelk Zoltán: Illyés Gyula. Z. Z.: Féktávolságon belül. 1973. 333–337. – Béládi Miklós: A költő stigmái. Je 1974. 355–361. – Ferenczi László: Illyés Gyuláról, versei gyűjteményének megjelenése alkalmából. Npj 1974. 8. sz. – Fodor Ilona: Nyomozás Illyés Gyula Lenin-verse körül. MH 1974. ápr. 21. – Ízes Mihály: Szerep és személyiség Illyés Gyula "Híresek" című versének tükrében. It 1974. 137–146. – Kenyeres Zoltán: Illyés Gyula irodalomszemlélete. K. Z.: Gondolkodó irodalom. 1974. 82–123. – Kiss Ferenc: Egy vers margójára. ÉI 1974. 40. sz. – Koczkás Sándor: Minden lehet. Kr 1974. 3. sz. 21–22. – Koczkás Sándor: Teremteni. Kr 1974.1. sz. 21–22. – G. Komoróczy Emőke: A "törvényhozó" ódája. Életünk 1974. 333–348. – Menner Magdolna: Megnyílt horizontok. Napj 1974. 8. sz. 9. – A műfordító Illyés. Nemes Nagy Ágnes: Kék völgy.; Lator László: Illyés Gyula Horatiusai.; Fodor András: Illyés Gyula és Kelet-Európa. Nagyv 1974. 1235–1241. – Palotai Erzsi: Illyés körül. Kort 1974. 1953–1964. és P. E.: Költők, versek, találkozások. 1974. 163–195. – Simon István: Írószobám. Beszélgetés Illyés Gyulával. Kort 1974. 786–799. és S. I.: Írószobák. 1976. 159–185. – Szekér Endre: Illyés Gyula és Európa. Üz 1974. 118–121. – Szekér Endre: Illyés Gyula: Minden lehet. Fo 1974. 88–89. – Tamás Attila: Félhangos töprengések újabb verseskötetek olvastán. Alf 1974. 7. sz. 24–29. – Zalabai Zsigmond: A tárgyilagos indulat költője. Z. Zs.: A vers túloldalán. Bratislava 1974. 9–29. – Fodor Ilona: Szembesítés. Illyés Gyula életútja Párizsig. 1975. 401. – Fodor Ilona–Balázs Ádám: Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt. Írások a versről. Kort 1975. 1347–1364. – Görömbei András: Illyés Gyula és a magyar nyelv. Ttáj 1975. 9. sz. 22–28. – Kiss Károly: Arany és cserép. Beszélgetés Illyés Gyulával. MNemzet 1975. nov. 2. – Kiss Lajos: Hozzászólás a költői vitához. K. L.: Az esztétikum keresése. 1975. 225–234. – Szabó Ede: Egy Illyés-versről. Je 1975. 348–350. – Székely Ákos: Megkezdhetetlen olvasmány. Életünk 1975. 69–70. – Tamás Attila: A huszadik századi "Tündérálom". StudLitt 1975. 173–185.– Vas István: Illyés versei elé. Nszab 1975. jan. 1. – Alexa Károly: Illyés Gyula: Állomások hosszán. Kort 1976. 1998–2000. – Alföldy Jenő: Szemközt Illyés Gyulával. ÉI 1976. 1. sz. – Domokos Mátyás: Kőasztalnál Tihanyban. Ttáj 1976. 2. sz. 3–26. – Gyüre Lajos: Illyés Gyula versei szlovákul. Alf 1976. 6. sz. 88–90. – Tüskés Tibor: Illyés Gyula: Koszorú. T. T.: Versről versre. 1976. 96–112. – Kertész Judit: Illyés Gyula versei norvégül. Nagyv 1976. 790–791. – Pomogáts Béla: Valóság és költészet. Illyés Gyula "népi" nézetben. ÚÍ 1976. 10. sz. 91–103. – Alföldy Jenő: Illyés Gyuláról – {243.} németeknek. Lit 1977. 1. sz. 36–46. – Alföldy Jenő: Az anyanyelv ihlete. Ttáj 1977. 11. sz. 53–55. – Balogh Ernő: Illyés Gyula Petőfi-képéről. Alf 1977. 12. sz. 10–16. – Bata Imre: Ditirambus a nőkhöz. ÚÍ 1977. 11. sz. 91–94. – Bata Imre: A költő és műfajai. ÉI 1977. 44. sz. – Czine Mihály: Győzelmes élet. Je 1977. 1041–1043. – Duba Gyula: Illyés Gyula 75. születésnapján. ISz 1977. 843–844. – Féja Géza: Vallomás Illyés Gyuláról. ÚÍ 1977. 11. sz. 77–81. – Héra Zoltán: Küzdelem az idővel. Nszab 1977. dec. 18. – Juhász Ferenc: Illyés Gyula hűsége. ÚÍ 1977. 11. sz. 73–76. – Kányádi Sándor: Szolgáló szavak. ÉI 1977. 44. sz. – Kányádi Sándor: Találkozások. Alf 1977. 12. sz. 4–5. – Lengyel Balázs: Mai klasszikusok. L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. 1977. 24–28. (Először: ÉI 1973. 22. sz.) – Markovits Györgyi: Illyés Gyula perei. Kr 1977. 10. sz. 17–19. – Nyilasy Balázs: Korszerűen, pontosan. Egy Illyés-vers elemzése. (Düh.) Alf 1977. 12. sz. 25–26. – Pomogáts Béla: Rend a romokon. Alf 1977. 12. sz. 6–9. – Ruffy Péter: Születésnapi beszélgetés Illyés Gyulával. MNemzet 1977. okt. 30. – Pomogáts Béla: Óceánok. Napj 1977. 11. sz. 4. és P. B.: Versek közelről. 1980. 36–48. – Somlyó György: Hommage à Illyés. Nagyv 1977. 1733–1737. és S. Gy.: Szerelőszőnyeg. 1980. 352–359. – Tamás Attila: Egy motívum átalakulásai. Illyés Gyula: Sikeres erőfeszítés. Alf 1977. 12. sz. 21–24. – Tamás Menyhért: Illyés Gyula magaslatai. Nszava 1977. okt. 29. – Vasy Géza: Illyés Gyula: Bartók. Ttáj 1977. 11. sz. 55–60. – Zelk Zoltán: Kedves Gyulám! Kr 1977. 10. sz. 16–17. – Alföldy Jenő: Villám és mosoly az Olümposzról. ÉI 1978. 1. sz. – Béládi Miklós: Különös testamentum. Je 1978. 964–968. – Cseres Tibor: Tenni a lehetetlent. Cs. T.: Elveszített és megőrzött képek. 1978. 222–227. – Domokos Mátyás: Költői feladvány. Kort 1978. 816–819. – Fedorenko, Nyikolaj: Vendégségben Illyés Gyulánál. Ford. E. Gábor Éva. SzovjIrod 1978. 8. sz. 127–136. – Ferenczi László: Haza a magasban. – Teremteni. – Abbahagyott versek. NHQu 1978. 63. sz. 148–150. – Frénaud, André: Illyés Gyula üdvözlése. Nagyv 1978. 911–913. – Görömbei András: Illyés Gyula Különös testamentuma. Ttáj 1978. 4. sz. 103–107. – Izsák József: Menekülés "külön világba". Illyés Gyula magánéleti lírája. It 1978. 85–110. – Izsák József: Illyés népi poémái. Alf 1978. 5. sz. 48–57. – Juhász Mária: Illyés Gyula száz új verse. ÚÍ 1978. 3. sz. 109–110. – Kabdebó Lóránt: Versek között. MH 1978. febr. 12. – Kántor Lajos: Emberi képek, háttérrel. Kor 1978. 824–831. – Kenyeres Zoltán: Illyés Gyula: Különös testamentum. Kr 1978. 4. sz. 23. – Kiss Ferenc: Illyés Gyula: Különös testamentum. Nszava 1978. jan. 28. – Kiss Tamás: Különös testamentum. Alf 1978. 4. sz. 67–71. – Lengyel Balázs: Illyés Gyula: Különös testamentum. MNemzet 1978. aug. 20. – Moreau, Jean-Luc: Barátunk, Illyés Gyula. Nagyv 1978. 909–911. – Nagy Péter: A "legfranciább" magyar költő. Illyés Gyula és a francia irodalom. Nagyv 1978. 734–737. – Pinczési Judit: Az üzenet fényjelei. ÚÍ 1978. 10. sz. 100–105. – Szakolczay Lajos: Egy testamentum fehér havazása. ÚjFo 1978. 2. sz. 104–108. – Szappanos Balázs: Illyés Gyula: Az orsók ürügyén. Seres József–Sz. B.: Verselemzések. 1978. 212–228. – Tandori Dezső: Mégis mindig odafelé – hogy legyen hová! ÚÍ 1978. 3. sz. 103–108. – Tóth Éva: Jegyzetek az új francia Illyés-kötetről. Kort 1978. 1484–1486. – Tőzsér Árpád: Forbáth Imre és Illyés Gyula kapcsolata két vers tükrében. ISz 1978. 836–840. – Vas István: Újrakezdések korszaka. Illyés versei elé a rádióban. V. I.: Tengerek nélkül. 1978. 259–261. – Zalabai Zsigmond: A hűség nyelve. Illyés Gyula: Koszorú. Z. Zs.: Mérlegpróba. Bratislava 1978. 125–137. – Aczél Géza: Rangrejtve vagy rangejtve. Töprengések egy év lírájáról. It 1979. 345–371. – Domokos Mátyás: A pályatárs szemével. Válaszol: Illyés Gyula. Kort 1979. 611–620. és D. M.: A pályatárs szemével. 1982. 168–188. – Garai Gábor: Szembesítés. A világköltészet Illyés Gyula tükrében. ÉI 1979. 42. sz. – Garai Gábor: Egy költészet terebélye. G. G.: A viszályokon át. 1979. 250–252. – Kovács Sándor Iván: Illyés Gyula Zrínyi-versei. Kort 1979. 1155–1158. – Lengyel Balázs: Egy Illyés-vers titkai. A virradat tükre. Rajz és metszet. L. B.: Közelképek. 174–180. – Pomogáts Béla: Kettős kötésben. P. B.: Sorsát kereső irodalom. 1979. 271–278. – Versről versre. Illyés Gyula: Az ígéret megszegése. A versről Illyés Gyulával Domokos Mátyás beszélget. Je 1979. 539–546. – Domokos Mátyás: Illyés Gyula. Válaszolni nehezebb. Írók a képernyőn. 133–183. – Fodor András: A műfordító Illyés Gyula és Kelet-Európa. F. A.: Futárposta. 1980. 275–278. – Laczkó András: Illyés Gyula versei. Kort 1980. 1993–1994. – Lengyel András: A Dunánál. Illyés Gyula és József Attila költői kapcsolatának kérdései. MH 1980. jún. 14. – Rényi Péter: Illyés öntörvénye. R. P.: Vita és szövetség. 1980. 7–29. – Somlyó György: Illyés Herder-díja. S. Gy.: Szerelőszőnyeg. 1980. 350–351. – Sőtér István: Illyés Gyula. S. I.: Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról. 1980. 231–234. – Tamás Attila: Az idő- és térbeliség változásainak néhány jellegzetessége Illyés Gyula költői munkásságában. It 1980. 982–1001. – Tandori Dezső: Egy-egy vers "ma". Illyés Gyula: Mikor már egyenes az út. Kort 1980. 129–132.