Irodalom
Aczél Tamás: A burzsoá ideológia egyes jelenségei fiatal magyar líránkban. TársSz 1949. 265–269. – Horváth Márton: Lobogónk: Petőfi. TársSz 1949. 511–512. és H. M.: Lobogónk: Petőfi. 1950. 185– 208. – Jankovich Ferenc: Új költők. SzabSzó 1949. 13. sz. – Kárpáti Aurél: Öt fiatal költő. Képes Figyelő 1949. 24. sz. – Keszi Imre: A szocialista ember alakulása fiatal lírikusainknál. Csill 1949. 19. sz. 44–47. {122.} – Király István: Erős bástya. SzabN 1949. 237. sz. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Új magyar költészetünk mai állásáról. Forum 1949. 48–52. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Új magyar költészetért. Mk 1949. 1–13. – Sebestyén György: Költőkről beszélek. Pol 1949. 23. sz. – Sebestyén György: Újarcú irodalom. Dt 1949. 2. sz. 65–68. – Somlyó György: Csatlakozás vagy menekülés – vagy egyik se. Forum 1949. 419–430. és S. Gy.: Kérdés és felelet. 1949. 74–93. – Somlyó György: Kérdés és felelet. 1949. – Sőtér István: Szegedi költők. Ttáj 1949. 1. sz. 9–11. – Vészi Endre: Elmarad-e az irodalom? Nszava 1949. 61. sz. – Zelk Zoltán: Jegyzetek költészetünk mai állásáról. Forum 1949. 45–48. – Faludy György: A szabadság énekei. Nszava 1950. 90. sz. – Kelemen János: A szabadság énekei. Forum 1950. 368. – Király István: Népi demokráciánk irodalma. It 1950. 2. sz. 33–56. – Lányi Sarolta: Békét, békét a világnak. IÚ 1950. 3. sz. – Vita a magyar irodalom kérdéseiről. 1950. – Vita költészetünk gyermekbetegségeiről: Zelk Zoltán: IÚ 1950. 1. sz. és Irodalom és felelősség. 1955. 104–107., Gellért Oszkár: IÚ 1950. 2. sz., Kónya Lajos: IÚ 1950. 4. sz., Somlyó György: IÚ 1950. 5. sz. és S. Gy.: Példák és feladatok. 1951. 117–127. – Zoltai Dénes: A szabadság énekei. Forum 1950. 321–323. – Papp Zoltán: Fiatal írók antológiája. Ttáj 1951. 1. sz. 43–44. – Somlyó György: Példák és feladatok. 1951. – Fekete Sándor: Hét évszázad magyar versei. SzabN 1952. jan. 27. – Kardos László: Rákosi Mátyás alakja a magyar költészetben. It 1952. 124–143. – Keszi Imre: Mai költészetünk kérdései. Csill. 222–235. Hozzászólások: Bóka László: Csill 1952. 355–358., Király István: Csill 1952. 477–478., Kónya Lajos: Csill 1952. 325–355., Veres Péter: Csill 1952. 485–487. – Somlyó György: A magyar költészet nagy tanulsága. IÚ 1952. 2. sz. és S. Gy.: Ablakban. 1956. 5–21. – Szabolcsi Miklós: Új termés. IÚ 1952. dec. 4. és Sz. M.: Költészet és korszerűség. 1959. 200–209. – Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet. Csill 1953. 895–898. – Mikes Imre: Költők a vörös parnasszuson. ÚjLátóh 1953. 375–379. – Devecseri Gábor: Költészetünk néhány kérdése. IÚ 1954. 5. sz. – Illyés Gyula: Jegyzetek a költészetről. I. A "pesszimista" versekről IÚ 1954. 2. sz.; Irodalom és felelősség. 1955. 169–172. és I. Gy.: Ingyen lakoma. 1964. 2. köt. 96–102. Hozzászólások: Déry Tibor: Csill 1954. 312–314., Gelléri Oszkár: Csill 1954. 310–312., Kónya Lajos: Csill 1954. 501–503. – Illyés Gyula: Jegyzetek a költészetről. II. Miért írunk verset? IÚ 1954. 18. sz. – Kuczka Péter: Költészetünk elmaradásának okairól. ÚH 1954. 5. sz. 69–78. – Mészáros István. Költészetünk gazdagodásáról. ÚH 1954. 120–132. – Pándi Pál: Új termés. Fiatal költők antológiája. P. P.: Viták és kritikák. 1954. 27–48. – Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről. Csill 1954. 663–672. – Vita az irodalmi helyzetről. Veres Péter, Sarkadi Imre, Urbán Ernő, Horváth Márton. Csill 1954. 699–722. – Diószegi András: Két világ határán. Kort 1955. 754–767. – Hermann István: Jegyzetek a költészet varázsáról. IÚ 1955. 19. sz. Irodalom és felelősség. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1955. – Lékay Ottó: A versirodalomról. A Könyv 1955. 171–174. – Néhány szó fiatal költőinkhez. Alf 1955. 3. sz. 119–120. – Rényi Péter: A versek fegyverével. Költészetünk a békeharcban. SzabN 1955. 36. sz. – Szederkényi Ervin: Túl a Tiszán. Ttáj 1955. 138–139. – Szüdi György: Hősi kor – hősi költészet. Nszava 1955. 13. sz.– Vajtai István: A költészet varázsa. Ttáj 1955. 1. sz. 37–42. – Hermann István: Lobogónk József Attila. Csill 1956. 186–190. – Diószegi András: Két világ határán. Kort 1957. 754–767. – Abody Béla: Verseskötetekről. Kort 1958. 297–299. – Forgács Károly: Fiatal költők ügyében. ÉI 1958. 5. sz. – Galsai Pongrác: Verseskönyveket olvasok. ÉI 1958. 10. sz. – Kemény György: 15 fiatal költő 105 verse. ÉI 1958. 2. sz.– Kardos László: Líra és értelem. Vság 1958. 1. sz. 5–12. és K. L: Vázlatok, esszék, kritikák. 1959. 286– 296. – Király István: A modernizmusról. Kort 1958. 910–921. és Elvek és utak. 1965. 57–80. – Kiss Lajos: Szegedi fiatalok. Egy antológia elé. Ttáj 1958. 11. sz. 1. – Lukácsy Sándor: Új jelenségek a magyar költészetben. Dt 1958. 18. sz. 55–58. – Megjelent 21 fiatal költő antológiája. Nszab 1958. dec. 23. – B. Nagy László: Polémia a fiatal költőkről. Kort 1958. 448–455. – P[ók] L[ajos]: 15 fiatal költő. Ktáros 1958. 387–388. – Sükösd Mihály: A "modern" költészetről. ÉI 1958. 33. sz. – Szabolcsi Miklós: Egy nemzedék arca? Kort 1958. 273–279. és Sz. M.: Költészet és korszerűség. 1959. 209–220. – Timár György: Izmusok, modernség, szocialista realizmus. ÉI 1958. 27. sz. – Tűz-tánc. ÉI 1958. 51–52. sz. – Bóka László: Egy új lírikus nemzedék. Vság 1959. 1. sz. 72–77. és B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. 467–477. – Diószegi András: József Attila öröksége és a mai líra. Kort 1959. 81–94. és MTA I. OK 1959. 14. köt. 65–81. – Héra Zoltán: Az új életérzés és a fiatal költők. Nszab 1959. febr. 8. – Jovánovics Miklós: Tűz-tánc. MIfj 1959. 6. sz. – Kéry László: Tűz-tánc. ÉI 1959. 14. sz. – Maár Gyula: Legifjabb líránk. Gondolatok a Tűz-tánc antológiáról. Ktáros 1959. 290–291. – Maróti Lajos: Mai líra – modern líra. Kort. 1959. 615–627. és M. L.: Kettős kötésben. 1965. 255–282. – {123.} Simon István: Szegedi fiatalok. Ttáj 1959. 6. sz. 11. – Szabolcsi Gábor: Szocialista realizmus és modernizmus. Ktárs 1959. 457–461. – Szabolcsi Gábor: Tűz-tánc. Fiatal költők antológiája. Ttáj 4. sz. 10. – Szabolcsi Miklós: Gondolatok egy antológia olvasásakor. ÉI 1959. 3. sz. és Sz. M.: Költészet és korszerűség. 1959. 221–233. – Diószegi András: Költészet és magatartás. ÉI 1960. 9. sz. – Hárs György: Mai vers, mai sajtó, mai gondok. ÉI 1960. 31. sz. – Horváth Zsigmond: Embereszmény és ars poetica. Jegyzetek fiatal költőink útjáról. Kort 1960. 113–115. – Kiss Ferenc: Alkotás vagy öncsonkítás? Kort 1960. 7. sz. 95–126. – Koczkás Sándor: Strófák versekről. ÉI 1960. 27. sz. – Koczkás Sándor: Igazságok és tévedések. Újabb költészetünk néhány jelenségéről. Kort 1960. 781–787. – Seres József: Együtt. ÉI 1960. 41. sz. – Somlyó György: A példa József Attila. ÉI 1960. 34. sz. – Szabolcsi Miklós: A harmadik írónemzedék. ÉI 1960. 30. sz. – Timár György: A modern líra néhány kérdése. Je 1960. 96–103. – Timár György: Korai kritika. Megjegyzések az induló költők verseihez. ÉI 1960. 34. sz. – Vita a fiatal írókról. Nyerges András, Mezei András, Héra Zoltán, Ordas Iván, Simon István, Sipos Lajos hozzászólásai. ÉI 1960. – Baranyi Ferenc: Néhány szó a társadalmi költészetről. Kort 1961. 99–101. – E. Fehér Pál: Mennyit ér a magyar költészet? Kort 1961. 149–151. – Fodor József: Költő úr, "hát az ön szíve sohse fáj"? A mai magyar líráról. ÉI 1961. 4. sz. – Gáldi László: A legújabb magyar költészet stílusproblémái. Stilisztikai tanulmányok. 1961. 147–194. – Illés Lajos: Világnézet és esztétikum. ÚÍ 1961. 940–941. – Kis Tamás: Egy elsietett temetésre. Kort 1961. 129–131. – Komlós Aladár: A líra műhelyében. 1961. – Mátyás Ferenc: Költészet és politika. ÉI 1961. 43. sz. – Szabó György: Magyar líra 1960. Vság 1961. 5. sz. 35–50. – Szabó György: A hagyományok és a mai magyar költészet. ÉI 1961. 42. sz. – Szabolcsi Miklós: A mindenséggel mérd magad! ÉI 1961. 6. sz. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. 178–191. – Tóth Dezső: Klasszikus lírai hagyomány és a mai magyar költészet. ÉI 1961. 17. sz. – Tóth Dezső: A klasszikus lírai hagyomány és fiatal költőink. It 1961. 381–393. és T. D.: Életünk, regényeink. 1963. 190–226. – Tüskés Tibor: A költészet "haszna". Je 1961. 199–202. – Bajor Nagy Ernő: Mai líránk és a XXI. század. Napj 1962. 7. sz. – Beney Zsuzsa: Az intellektuális költészetről. Je 1962. 246–248. – Bóka László: Líra és realizmus. MTA I. OK 1962. 19. köt. 45–64. és Elvek és utak. 1965. 441–474. – Bóka László: Egy új lírikus nemzedék. B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. 778–781. – Fodor József: Porban mászó Pegazusunk. ÉI 1962. 38. sz. – Görgey Gábor: Verskultúránk. MNemzet 1962. ápr. 17. – Illyés Gyula: A líra modern eszközei. ÉI 1962. 19. sz. – Kiss Ferenc: Hódítás vagy öncsalás? Kort 1962. 437–446. – Kiss Lajos: Hozzászólás a költői vitához. Kort 1962. 606–609. – Lázár Magda: Visszapillantás felszabadulás utáni irodalmunkra. Napj 1962. 4. sz. – Orbán Ottó: Vallomás és vázlat a megfiatalodó költészetről. Vság 1962. 1. sz. 44–53. – Pomogáts Béla: 1961 magyar lírája. A Könyv 1962. 423–424. – Pomogáts Béla: Az elmúlt félév verseskönyvei. Ktáros 1962. 479–481. – Somlyó György: A költészet szolgálata. ÉI 1962. 39. sz. – Szabó Ede: Modernség és korszerűség. Kort 1962. 263–266. – Tóth Judit: Megjegyzések a líráról. ÚÍ 1962. 1. sz. 66–69. – Tóth Miklós: A közéleti költészet néhány kérdése a mai szegedi líra tükrében. Ttáj 1962. 8. sz. – Baranyi Imre: Hol tartunk? Helyzetkép az Alföldben indult fiatal lírikusokról. Alf 1963. 4. sz. 49–51., 5. sz. 49–51., 7. sz. 47–49. – B. S. (Borbély Sándor): A mai magyar líra helyzete és problémái. Alf 1963. 5. sz. 69–73. – Borbély Sándor: Tiszta szigorúság. Alf 1963. 12. sz. 81–84. – Gyurkovics Tibor: Nem egymás ellen, hanem egymásért. Je 1963. 171–173. – Horváth Zsigmond: Fiatal magyar költők. Magyartanítás 1963. 188–189. – Jovánovics Miklós: Tiszta szigorúság. ÉI 1963. 28. sz. – Jovánovics Miklós: Nemzedékesdi. ÉI 1963. 6. sz. – Kiss Ferenc: Legújabb líránk állapotáról. Alf 1963. 3. sz. 3–15. – Komlós János: Türelmetlen fiatalok. Nszab 1963. febr. 17. – B. Nagy László: "De kendőtök legyen ékes, szép zászló." ÉI 1963. 6. sz. – Simon István: A pécsi költő-találkozón. Nszava 1963. febr. 3. – Somlyó György: A költészet évadai. 1963. – Somlyó György: Vallomás a költészetről. S. Gy.: A költészet évadai. 1963. 7–13. – Tüskés Tibor: Az írói magatartásról. Je 1963. 168–170. – Diószegi András: A magyar líra 1963-ban. Kr 1964. 2. sz. 3–15., D. A.: Megmozdult világban. 1967. 416–445. és Élő irodalom. 1969. 291–312. – Farkas László: Poétai recept. ÚÍ 1964. 1390–1396. – Fenyő István: Tiszta szigorúság. Nszab 1964. jún. 8. – Fülöp László: Líra és gondolatiság. Mai költészetünk problémái. Alf 1964. 1. sz. 47–57. – Fülöp László: Mire való a költészet? Hozzászólás Tamás Attila tanulmányához. Ttáj 1964. 5. sz. 1–2., és 5. sz., 3. – Horváth Zsigmond: A magyar költészet egy esztendejéről. A Könyv 1964. 87. – Illés László: Közéleti költészet és a kritikusi klisék. Kr 1964. 5. sz. 39–40. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. 486–491. – Kiss Ferenc: Tiszta szigorúság. Kort 1964. 147–150. – Kiss Lajos: Nyílt levél egy tudós hatodik érzékéhez. Válasz {124.} Vajda Lászlónak. Ttáj 1964. 7. sz. 10. – Mezei András–Rákos Sándor: Mi a költészet hivatása napjainkban? A Könyv 1964. 68–69. – Pálmai Kálmán: Fiatal magyar költők. Kr 1964. 4. sz. 63–64. – Seres József: Fiatal magyar költők. Közn 1964. 37. sz. – Simon Attila: Líra és valóság. Néhány észrevétel Tamás Attila tanulmányához. Ttáj 1964. 7. sz. 9. – Simon István: Az építés költészete. ÉI 1964. 1. sz. – Somlyó György: A költészet évadai. Kort 1964. 1113–1123. – Szabolcsi Miklós: Tűztánc. Tanulmányok és kritikák. 1964. 217–223. – Szabolcsi Miklós: A legújabb magyar irodalom világirodalmi kapcsolatai. Elvek és utak. Szerk. Pándi Pál. 1964. 16–27. – Szabolcsi Miklós: Elvek és művek mai irodalmunkból. Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. 137–264. és Littérature hongrois, littérature européenne. 1964. – Tamás Attila: Ember és külvilág viszonya – és a költészet. Ttáj 1964. 1. sz. 6–8. – Tamás Attila: Utószó a költészetelméleti vitához. Ttáj 1964. 8. sz. 10. – Vajda László: A líra esztétikája. Egy marxista igényű esztétikai rendszer megalapozása. Hozzászólás Tamás Attila tanulmányához. Ttáj 1964. 6. sz. 8. és 7. sz. 10. – Vass József: Az "Alföld" lírája. Alf 1964. 638–643. – Bata Imre: Képek és vonulatok. Líránk húsz esztendeje. Kort 1965. 585–592. és B. I.: Képek és vonulatok. 1973. 7–22. – Béládi Miklós: A mai magyar líráról. Irod. és Nyelvi Közlemények 1965. 1. sz. 3–14. – Bori Imre: Antológiák. Híd 1965. 1459–1461. – Faragó Vilmos: Hét költő. ÉI 1965. 37. sz. – E. Fehér Pál: Tavasz Magyarországon. Nszab 1965. ápr. 18. – Fülöp László: Tavasz Magyarországon. Kr 1965. 7. 53–55. – Fülöp László: Vázlat 1945 utáni líránk történetéhez. Alf 1965. 4. sz. 98–107. – Garai Gábor: A jelenkor költészete és a modern tudományos világkép. Kr 1965. 11. sz. 3–11. és A líra ma. Szerk. Hajnal Gábor. 1968. 147–168. – Garai Gábor: A költészet ifjúsága; Találgatások a költészetről; Tűnődés a költészetről. G. G.: Eszköz és eszmélet. 1965. 30–37., 18–20., 15–17. – Hegedüs Géza: Húsz év magyar költészetéről. A Könyv 1965. 81–82. – Héra Zoltán: Irodalmi tudósítások. 1965. – Héra Zoltán: Húsz év magyar költészete. Nszab 1965. ápr. 25. – Horváth Zsigmond: Tavasz Magyarországon. ÚÍ 1965. 5. sz. 123–124. – Lukácsy Sándor: Mai magyar költők. A Könyv 1965. 364. – Maróti Lajos: Mai líra – modern líra. M. L.: Kettős kötésben. 1965. 255–282. – Maróti Lajos: Versírás és pszichológia. ÚÍ 1965. 362–366. – Mezei András: Hat új költő. ÉI 1965. 31. sz. – Papp Zoltán: Irodalmunk húsz éve – két antológia tükrében. Ttáj 1965. 388–390. – Pomogáts Béla: A felszabadulás élménye húsz év irodalmában. Ktáros 1965. 222–223. – Seres József: Tavasz Magyarországon. Je 1965. 568–570. – Szabolcsi Miklós: Húsz év magyar költészete. TársSz 1965. 6. sz. 24–42. és Élő irodalom. 1969. 29–48. – Székelyhidi Ágoston: Tavasz Magyarországon. Napj 1965. máj. 1. – Szőcs István: Költészet és fizika. Utunk 1965. okt. 29. – Tóth Dezső: A magyar irodalom története a felszabadulás után. Tézisek. Kr 1965. 12. sz. 43–51. – Tóth Dezső: Gondolatok két évtized magyar irodalmáról. TársSz 1965. 5. sz. és Élő irodalom. 1969. 11–28. – Czine Mihály: Hét évszázad magyar versei. Kr 1966. 11. sz. 27–31. – Diószegi András: Elsőkötetes költők 1964–65-ben. Kr 1966. 2. sz. 46–49. – Fehér Kálmán: A keserű "kedvcsináló" antológia. ÚjSymp 1966. 18. sz. 28. – Fenyő István: Hét évszázad magyar versei. TársSz 1966. 12. sz. 118–121. – Katona Jenő: Hét évszázad magyar versei. Ktáros 1966. 679–680. – B. Nagy László: A gondolat hajótöröttei. B. N. L.: A teremtés kezdetén. 1966. 33–51. – Somlyó György: Bevezetés-vázlat a mai magyar költészetbe. ÚÍ 1966. 8. sz. 87–94. és S. Gy.: A költészet évadai. 2. 1968. 83–105. – Bata Imre: A költészet metamorfózisai. Magyar líra 1966. Vság 1967. 2. sz. 48–62. és B. L.: Képek és vonulatok. 1973. 23–54. – Diószegi András: A líráról. Kr 1967. 3. sz. 10–15. – Diószegi András: Négy költő. D. A.: Megmozdult világban. 1967. 507–525. – Gömöri György: Élő költészet, mai antológiák. MMűhely 1967. 21. sz. 55–58. – Kabdebó Lóránt: Fiatal költők. ÚÍ 1967. 4. sz. 104–114. – Nemes István: Három lírai antológia. Je 1967. 556–558. – Pomogáts Béla: Táj és irodalom. Ttáj 1967. 595–597. – Tóth Dezső: Mai líránk néhány kérdéséről. Kr 1967. 7. sz. 10–20. és Élő irodalom. 1969. 313–331. – Faragó Vilmos: Első ének. ÉI 1968. 4. sz. és F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. 295–299. – Fenyő István: Tíz év irodalmából. F. I.: Két évtized. 1968. 401–506., 567–573. – Héra Zoltán: Húsz év lírája. H. Z.: Jó ellenfelet. 1968. 266–270. – Kis Pintér Imre: Valóság és gondolat a mai lírában. Kort 1968. 1506–1510. – Simon István: A szerkesztő megjegyzése. Kort 1968. 1006–1007. – Somlyó György: Levél a szerkesztő bizottsághoz. Kort 1968. 1005–1006. – Somlyó György: A költészet évadai. ÚÍ 1968. 3. sz. 46–57. – Somlyó György: A költészet évadai. 1968. – Ankét a fiatal írókról. ÚÍ 1969. 7. sz. 3–18. és 9. sz. 83–102. – Fülöp László: Mai líránk szerkezeti vázlata. F. L.: Élő irodalom. 1969. 333–353. – Kabdebó Lóránt: Költészet '69. Napj 1969. 6. sz. – Kiss Lajos: Emlékezés egy alkotóműhelyre. Ttáj 1969. 1025–1026. – Kiss Tamás: A lírai mű megközelítése. 1969. – Pomogáts Béla: Az "új hullám". Je {125.} 1969. 1022–1027. – Király István: Csöndes mementó. Ttáj 1969. 1024–1025. – Szabolcsi Miklós: Tűz-tánc. Élő irodalom. 1969. 281–290. – Czine Mihály: Irodalmunk a felszabadulás után. Je 1970. 373–384. – Domokos Mátyás: A magyar líra megkísértései. Arion 1970. 3. sz. 92–101. – Koczkás Sándor: Magyar líra 1969-ben. It 1970. 512–546. – Kovács Sándor Iván: Arcok a második költőnemzedékből. Ttáj 1970. 663–670. – Somlyó György: A költészet 1970-ben – fejlődés vagy forradalom. ÉI 1970. 36. sz. – Sőtér István: Egy lírai negyedszázad. Arion 1970. 3. sz. 79–89. – Szabó B. István: A magyar irodalom felszabadulás utáni korszakáról. TársSz 1970. 5. sz. 46–58. – Fülöp László: A hatvanas évek lírájáról. Kr 1971. 11–12. sz. 29–38. – Maróti Lajos: A jelenkor költészete és a modern tudományos világkép. M. L.: A múló idő nyomában. 1971. 425–445. – Pálmai Kálmán: Magyar líra 1970-ben. It 1971. 560–584. – Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar lírája. Ktáros 1971. 39–45., 105–110. – Rónay György: Olvasás közben. 1971. – Somlyó György: A költészet évadai. 3. 1971. – Szabó B. István: Anti-antológiák. (A magunk kenyerén, Ahol a sziget kezdődik) TársSz 1971. 8–9. sz. 116–120. – Tüskés Tibor: Mai költők pályakezdése. Je 1971. 375–384. – Agárdi Péter: Magyar líra 1971-ben. It 1972. 825–854. – Kiss Ferenc: Négy költő. K. F.: Művek közelről. 1972. 92– 214. – Lengyel Balázs: Líra. L. B.: Hagyomány és kísérlet. 1972. 15–258. – Merkovszky Erzsébet: A költészet számai 1971-ben. ÉI 1972. 15. sz. – Pete György: Hozzászólás Vasy Géza: Költők indulása című tanulmányához. ÚjFo 1972. 3. sz. 105–111. – Cs. Szabó László: Egy nép s a költészete. 1–2. ÚjLátóh 1972. 354–376., 385–409. – Tüskés Tibor: A Dunántúl és mai líránk. (1972) T. T: Pannóniai változatok. 1977. 246–264. – Vasy Géza: Költők indulása. ÚjFo 1972. 2. sz. – Béládi Miklós: Modern költészet – magyar költészet. Üzenet 1973. és B. M.: Érintkezési pontok. 1974. 707–721. – Fodor András: A nemzedék hangján. 1973. – Fülöp László: Magyar líra 1972-ben. It 1973. 520–559. – Kenyeres Zoltán: A "szárnyas csikó" nemzedéke. Ttáj 1973. 4. sz. 54–63. – Kiss Ferenc: Kritikánk és a líra. Ttáj 1973. 4. sz. 69–72. – Lakatos István: Szép versek, szép költők. A Szép versek antológia eddigi tíz kötetéről. ÉI 1973. 31. sz. – Merkovszky Erzsébet: A költészet számai 1972-ben. ÉI 1973. 14. sz. – Tamás Attila: Vannak-e sajátos műfaji jellemzői a lírának? Alf 1973. 7. sz. 56–62. – Agárdi Péter: Van-e fősodor? Alf 1974. 4. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Berkes Erzsébet: Három antológia. MNemzet 1974. jún. 4. – Fülöp László: Költészet és történelem. Jegyzetek líránk három évtizedéről. Alf 1974. 2. sz. 40–50., 3. sz. 60–71. és F. L.: Élő költészet. 1976. 7–78. – Héra Zoltán: Jegyzetek a líráról. H. Z.: A költemény felé. 1974. 70–111. – Illés Lajos: Fiatalokról a Költészet Napján. I. L: Kezdet és kibontakozás. 1974. 433–436. – Lengyel Balázs: Szép versek. 973. ÉI 1974. 18. sz. és L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. 1977. 262–265. – Tamás Attila: Félhangos töprengések újabb verseskötetek olvastán. Alf 1974. 7. sz. 24–29. – Tezla, Albert: Hungarian Authors. Cambridge (USA) Massachussetts 1974. – Tűz Tamás: Angyal, mondd ki csak félig. Oakville, Ontario 1974. – Vajda András: Grammatikai viszonyok esztétikai funkciója újabb költészetünkben. Jelentéstan és stilisztika. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szüts László. 1974. – Béládi Miklós: Mozog a mezőny. ÉI 1975. 16. sz. – Kabdebó Lóránt: A líra átrétegződése 1968–1975. BorsSz 1975. 3. sz. 45–58. és K. L.: Versek között. 1980. 403–449. – Kulin Ferenc: Mérlegpróba. Út 1975. 12. sz. 96–102. – Merkovszky Erzsébet: A költészet számai 1974-ben. ÉI 1975. 15. sz. – Pomogáts Béla: Folklór és avantgard az új magyar költészetben. Alf 1975. 7. sz. 46–50. – Somlyó György: A költészet évadai. 4. 1975. – Takáts Gyula: Vázlat a dunántúli költészetről. Életünk 1975. 153–155. – Áttekintés tizenöt év magyar irodalmáról. A líra. 1957–1972. Szerk. Koczkás Sándor. Lit 1976. 103–140. – Pályakezdő költők. 1971–74. Szerk. Fodor András. 1976. – Tarján Tamás: A magyar líra napjainkban, 1965–1976. 1976. – Tüskés Tibor: Versről versre. Az újabb magyar líra megközelítése. 1976. – Domokos Mátyás: Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép? It 1977. 124–129. és D. M.: Ugyanarról másképpen. 1977. 412– 428. – Domokos Mátyás: A mai magyar líra megkísértései. D. M.: Ugyanarról másképpen. 1977. 338– 350. – Kabdebó Lóránt: A "fiatal életek" útja a felnőttségben. Fo 1977. 12. sz. 63–73. – Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. 1977. – Somlyó György: Gyerekkor, háborúval. Fiatal költészetünk 1963-ban. S. Gy.: A költészet vérszerződése. 1977. 546–568. – Tóth Dezső: Mai líránk néhány kérdéséhez. T. D.: Élő hagyomány, élő irodalom. 1977. 478–502. – Verselemzések bibliográfiája. Összeállította Győri László. Tatabánya 1977. – Kántor Lajos: Tárgyiasság és varázslás. Az új magyar líra változásai. K. L.: Korváltás. Bukarest 1979. 252–263. – Fiatal magyar költők 1969–1978. Szerk. Vasy Géza. 1980. – Kabdebó Lóránt: Versek között. 1980. – Pomogáts Béla: Versek közelről. 1980. – Miért szép? Napjaink magyar költészete verselemzésekben. 1980.