{614.} Irodalom
Bóka László: Karácsonyi kirakatböngészés. ÚjMo 1946. dec. 21. – Aczél Tamás: Három költő. Nagyv 1947. 3. sz. 6. – Csorba Győző: Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban. So 1947. 127–128. – Hubay Miklós: "Hol vannak az új magyar költők?" Mk 1947. 520–525. – Kotzián Katalin: Négy költőnő. K. K.: Lényeg és forma. 1947. 29–41. – Orosz László: Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban. Vál 1947. 489–490. – Somlyó György: Költők és utak. Újh 1947. 62–64. és S. Gy.: Hármastükör. 1970. 16–22. – Varga Imre: Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban. Mk 1947. 153–155. és V. I.: Évek és művek. 1958. 112–126. – Vidor Miklós: Kettős világban. Vig 1947. 254–255. – Lukácsy Sándor: Seregszemle. Mk 1948. 374–384. – Sőtér István: Nemes Nagy Ágnes: S. I.: Négy nemzedék. 1948. 283. és S. I.: Gyűrűk. 1980. 76. – Szőnyi Kálmán: Hét fiatal költő. Alk 1948. 1–2. sz. 26–31. – Vargha Kálmán: Tanítványok és életlátók. Mk 1948. 644–651. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Új magyar költészetért. Mk 1949. 1–13. – Kardos László: Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám. Kort 1957. 314–316. és K. L.: Vázlatok, esszék, kritikák. 1959. 437–440. – Kiss Károly: Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám. MNemzet 1957. nov. 29. – Rónay György: Az olvasó naplója. Nemes Nagy Ágnes Cid-fordítása. Vig 1958. 60–61. – Rónay György: Az olvasó naplója. Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám. Vig 1958. 60–61, és R. Gy.: Olvasás közben. 1971. 396–398. – Sík Csaba: Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám. It 1958. 305–307. – Görgey Gábor: Versek között. MNemzet 1965. aug. 8. – Rónay György: A Vándorévek gyümölcsei. Nagyv 1965. 1401–1404. és R. Gy.: Fordítók és fordítások. 1973. 64–72. – Somlyó György: Kérdések a Vándorévek margójára. ÉI 1965. 33. sz. és S. Gy.: A költészet vérszerződése. 1977. 513–517. – Kormos István: Költők találkozása. MMűhely 1966. 14. sz. 62–64. – Bányai János: A költészet helyzetei. Híd 1967. 1360–1369., 1968. 23–30. – Faragó Vilmos: Hogyan készül a vers? ÉI 1967. 35. sz. és F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. 273–277. – Mezei András: Az Élet és Irodalom látogatóban Nemes Nagy Ágnesnál. ÉI 1967. 19. sz. és Látogatóban. Szerk. Erki Edit. 1968. 343–351. – Rónay György: Az olvasó naplója. Nemes Nagy Ágnes: Napforduló. Vig 1967. 704–706. és R. Gy.: Olvasás közben. 1971. 399–403. – Kabdebó Lóránt: Nemes Nagy Ágnes: Napforduló. ÚÍ 1968. 7. sz. 120–122. – Papp Tibor: Halhatatlan egyensúly. MMűhely 1968. 25. sz. 54–58. – Pomogáts Béla: Rend és indulat. MMűhely 1968. 29. sz. 54–68. és P. B.: Sorsát kereső irodalom. 1979. 424–449. – Rónay László: Nemes Nagy Ágnes: Napforduló. Ttáj 1968. 73–74. – Simon Zoltán: Nemes Nagy Ágnes: Napforduló. Alf 1968. 4. sz. 95–96. és S. Z.: Változó világ, változó irodalom. 1976. 146–150. – Solymos Ida: Szobrok és istenek. Életünk 1968. 141–144. – Taxner Tóth Ernő: Jegyzetek Nemes Nagy Ágnes költészetéről. Je 1968. 1057–1062. – Alföldy Jenő: Nemes Nagy Ágnes: Napforduló. Kort 1969. 313–314. – Alföldy Jenő: Megfagyott szökőkutak. ÉI 1969. 25. sz. – Berkes Erzsébet: Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok. Nszab 1969. jún. 8. – Fülöp László: Jelentős költőpálya összegzése. Napj 1969. 10. sz. 11. – Gera György: Megújult jelenlét. Híd 1969. 22–28. – Grezsa Ferenc: Az intellektuális mítosz költője. Ttáj 1969. 1029–1032. – Kiss Dénes: Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok. Je 1969. 1042–1043. – Mezei András: A meghódított élet. Napj 1969. 4. sz. 10. – Petőfi S. János: Kompozíció és "jelentés". ÚjSymp 1969. 53. sz. 8–10. – Pomogáts Béla: A lovak és az angyalok. Alf 1969. 10. sz. 81–83. – Rideg Gábor: Intellektus, ösztönösség, monumentalitás. Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel, Törőcsik Marival és Gerzson Pállal. MH 1969. máj. 1. – Szabó György: A lovak és az angyalok. MH 1969. aug. 14. – Székely Magda: Nemes Nagy Ágnes. ÉI 1969. 14. sz. – Vajda Endre: Nemes Nagy Ágnes. Látóh 1969. 913–921. – Vajda Gábor: Út az objektív költészet felé. ÚjSymp 1969. 54. sz. 34–35. – Zelk Zoltán: Tegnapi éjszakám. ÉI 1969. 26. sz. – Komor Vilma: Beszélgetések a műhelyben. A költőnő: "A költészet legnagyobb ellensége a szó." MNemzet 1970. júl. 25. – Nemes Nagy Ágnes. Bibliográfia. Tezla, Albert: Hungarian Authors. Cambridge, Massachusetts 1970. 667–669. – Rónay György: Nemes Nagy Ágnes vagy az úgynevezett objektív líra. ÚÍ 1971. 11. sz. 109–111. – Földes Anna: Ősanyák vagyunk, úttörők. F.A.: A nő szerepe: főszerep. 1972. 97–106. – Demény Ottó: A lovak és az angyalok. MH 1973. jún. 16. – Alföldy Jenő: "Mesterségem, te gyönyörű." Je 1974. 458–466. – Rákos Sándor: Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám. R. S.: Elforgó ég. 1974. 330–334. – Horgas Béla: A Medúza kalapja. ÉI 1975. 26. sz. – Izsák József: "Hová forduljon hát az ész?" Alf 1975. 9. sz. 46–53. – Mezei András: Megkérdeztük Nemes Nagy Ágnest – miért kontárkodik a tudomány dolgába a költő? ÉI 1975. 12. sz. és M. A.: Megkérdeztük ... {615.} 1976. 124–129. – Cs. Nagy István: Mennyi minden. Életünk 1975. 382–384. – Radnóti Sándor: Között. Kort 1975. 1298–1304. – Szabó György: Büszkeszép mesterség. ÉI 1975. 52. sz. – Vati Papp Ferenc: Nemes Nagy Ágnes. Balázs Mihály–Vati Papp Ferenc: Írók, képek. 1975. 207–217. – Ács Margit: 64 hattyú. MNemzet 1976. jan. 11. – Iszlai Zoltán: A modern líra műhelyében. MH 1976. jan. 11. – Galsai Pongrác: Nemes Nagy Ágnes: ÉI 1976. 24. sz. és G. G.: Szabálytalan arcképek. 1978. 134–148. – Galsai Pongrác: A lila fecske. G. P.: A besurranó szerkesztő. 1976. 187–193. – Síki Géza: 64 hattyú. Vig 1976. 351. – Vidor Miklós: Mennyi minden. Kr 1976. 11. sz. 29. – Vörös Imre: Az élménytől a versig. It 1977. 529–531. – Lengyel Balázs: Között. L. B.: Közelképek. 1979. 326–349.