CSUKÁS ISTVÁN (1936) | TARTALOM | KÁRPÁTI KAMIL (1929) |
Gyurkovics Tibor (1931) eredeti hivatása pszichológus. Pszichológiai irányultsága egész irodalmi munkásságára rányomja bélyegét; elsősorban az emberek közötti kapcsolatok mikrovilága, illetve az ember belső világa, a tudatban végbemenő folyamatok érdeklik.
{914.} Költőként indult, verseit 1958-tól publikálta, első kötete (Grafit) 1961-ben jelent meg. Ezután rendszeresen követték egymást verseskötetei: a Kenyértörés (1963), az Emberfia (1966), a Vaskakas (1970) és a Szeretlek, akárki vagy (1975) című gyűjtemények jelzik költői pályájának állomásait.
"Azért lettünk költők, mert embernek nem váltunk be" így fogalmazza meg Gyurkovics Tibor lírikusi gyakorlatának alapelvét, a rendetlen bűnbánat költészetének ars poeticáját, amelynek jegyében lehet fogadkozni, odaadását és sóvárgását kifejezni a szeretetért, fel lehet oldódni nagy hőfokon (főleg a szerelmi elragadtatásban), meg lehet építeni a részvét hídját a két ember közötti szakadék fölött. De nem lehet az elmagányosodás előidézőjének, illetve tehetetlen fenntartójának bűntudatától és a szeretethiány okozta kínoktól végleg megszabadulni. Az emberi kapcsolatokat elsorvasztó magány élménye verseiben ezernyi apró életrajzi tényben objektiválódik. Másrészt kiindulópontul szolgál egy szenvedélyes temperamentum végletes gesztusokban, indulatkitörésekben, túlzó-torzító víziókban és keserű szentenciákban való szertelen kitárulkozásához. Életműve gerincét verseskötetei alkotják, ám lírai termésében viszonylag kevés az olyan teljesítmény, amelyet nem szeplőznek kínos nyelvi melléfogások, formahibák, igénytelenebb, erőtlenebb megfogalmazások, nem terhelnek töltelékelemek, és amely ezért méltó lehetne legjobb művei rangjához.
Gyurkovics Tibor talán maga is érezte költészetének helyenkénti fogyatékosságait, s gazdag tapasztalatait az emberi viselkedésformákról más műfajokban is kamatoztatta. 1970-től jelennek meg prózai és drámai művei; regények, elbeszélések, színművek. A központi téma, bármely műfajban fejezze is ki magát: az ember és ember közötti kapcsolatok.
CSUKÁS ISTVÁN (1936) | TARTALOM | KÁRPÁTI KAMIL (1929) |