NIKLAI ÁDÁM (1924–1985)

Niklai Ádámot (1924–1985) sok minden hátráltatta a költői indulásban; a nehéz, hányatott gyerekkor, a súlyos betegség azonban inkább megérlelték és egyénire hangolták, mintsem elfojtották volna költői tehetségét. Többnyire hagyományos, kötött formában írt verseiben az élethez való szenvedélyes ragaszkodás, az emberi felelősségérzet szólalt meg (Hullámtörő, 1965; Szeretők, 1970).