Szabó Béla (1906–1980)

A széppróza fejlődésének történeti sorrendjében Egri Viktor után Szabó Béla következik lényegesen egyenetlenebb életművel. {43.} Szabó az "élet peremén" élt; a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalomban autodidakta munkásköltőnek számított, majd egy sikerült, életrajzi motívumokban gazdag regényt is alkotott: Ezra elindul (1955).

1948 után Szabó az elsők között vett részt irodalmi életünk újjáélesztésében. Az első ajándék címmel 1951-ben megjelent kötetében régebbi és újabb elbeszéléseinek válogatását adta ki. Az elbeszélések különböző színvonalúak; legszebb a szociális tartalmú, egy szegény család boldogtalan karácsonyát, a lopott akna ajándékozását ábrázoló címadó novella. 1953-ban jelent meg Mint szemünk fényét című sematikus riportregénye, amelyet egy földművesszövetkezet életéről írt. 1955-ben Marci, a csodakapus címen sikerült figyelemre méltó ifjúsági és sportregényt alkotnia.

A régebben újságban, folytatásokban, 1956-ban pedig könyv alakban is kiadott kisregényét, A menyasszonyt az író legsikerültebb alkotásának tartjuk. A balladisztikus hangulatú mű hőse egy pártában maradt cselédlány, akit keserű sorsából fakadó illúziói tragikus halálba sodornak. Szabó Béla újabb regényei: A család kedvence (1958), Ebek lázadása (1964), Hűség (1968). Ez utóbbi a csehszlovákiai munkásmozgalom egyik kiváló vezetője és mártírja, Steiner Gábor ifjúságáról szól. A regényes életrajz folytatása 1972-ben Mindhalálig címmel jelent meg.