Csiky Ágnes Mária (1918–)

Csiky Ágnes Mária 1944-ben hagyta el az országot, novellákkal jelentkezett, később versei (Ének az országúton, Köln 1953), kisregénye (Megálló a toronynál, Köln 1954) és színdarabja jelent meg (Kiégett lelkek, Köln 1955). Német nyelvű színdarabjával pályázatot nyert; nyugatnémet rádióadók munkatársa, esszéit és hangjátékait sugározzák. Legújabb verseiben (Fényed forrása, Köln 1962; Tükrök, München 1977) találta meg egyéni hangját, szorongás, fájdalom és derű olvadnak egybe tömörségre törekvő soraiban:

Ez az út odatart ahová sosem ér

vad szoros ez az út ez az út tárt tenyér

ez az út magának úntalan útba van

ez az út ez AZ ÚT

ez az út úttalan

Leszlei Márta (1920–) 1945-ben került Németországba, az ötvenes évek elején kivándorolt Amerikába, könyvtárban dolgozik. Novellákat (Vad évek, München 1952; A hal és a hajó, Brüsszel 1959) és regényt (Megelégszel kenyérrel, München 1956) adott ki; több írása foglalkozott az emigránssors gondjaival.

Arnóthy Kriszta (1929–) már első regényével sikert aratott (Wanda, München 1951), következő műveit is kedvezően fogadta az olvasmányos könyvek iránt érdeklődő közönség. A Haldokló Budapest (München 1954) után nyelvet váltott, könyveit francia nyelven írja, sikeres lektűríró vált belőle.

Szirmai Endre (1922–) Budapesten végezte orvosi tanulmányait, világhírű biokémikus, Stuttgartban él. Irodalmi tevékenységének első jelentősebb dokumentuma Mindenütt és sehol (Stuttgart 1971) című verseskötete volt, melynek előszavát Reményi József írta. Futó impressziók, tűnő hangulatok hatják át verseit, a pillanatnyi benyomások alapján igyekszik értelmezni a világ nagy összefüggéseit. Életművének és irodalmi tevékenységének jelentős részét alkotja szövegkiadói és bibliográfiai mun-{401.}kássága, melynek révén a világ minden táján megismertette az olvasókkal édesapja, a jeles vajdasági író, Szirmai Károly életművét. A Szirmai Archívumok ma Buenos Airestől Tokióig mindenütt megtalálhatók. Szirmai Károly életművének összefoglalását adja eredeti dokumentumok alapján A magányos óriás két kötetében (München – Stuttgart 1976, 1979) és a Szirmai Károly művei a kritika tükrében című válogatásban (St Gallen – Stuttgart – New York 1977). Bibliográfiai munkájának összefoglalása a Szirmai Károly műveinek bibliográfiája (München – Stuttgart – Rio de Janeiro 1978) című kötet. Szirmai Endre szépirodalmi művei rendszeresen megjelennek az emigráció folyóirataiban és a német orvos írók almanachjában. Érdekes, változatos életútját, különleges ismeretségeit idézi a Biographie der Erinnerungen című sorozat, melynek eddig első kötete jelent meg 1981-ben. Újabban gyakran jelentkezik költeményekkel is.

Szente Imre (1922–) Finnországban dolgozik egyetemi magántanárként. Költészetében a nosztalgikus emlékek és sóhajok játsszák a domináns szerepet. Verseinek sajátos, archaikus színezetet kölcsönöz a finnugor kultúrák iránt való vonzódása, mely képanyagát és ritmikáját is áthatja.