A bibliai színjáték

A vitadrámák mellett nyilván több erkölcsnemesítő, illetve bibliai témájú iskoladráma is keletkezett, de ránk csak egyetlen maradt e korszakból, Szegedi Lőrinc Theophaniája (Az Isten megjelenése), (Debrecen 1575). Szegedi Lőrinc († l594) Wittenbergben tanult 1562–1564 között. Idehaza 1567-ben Békésben volt pap, majd 1570-től Szatmárban rektor, később esperes. A Theophania nem eredeti műve, Nikolaus Selnecker drezdai lelkész 1552-ben írt latin nyelvű verses iskoladrámáját dolgozta át 1570 táján prózában magyarra; fordítása egyetlen csonka példányban maradt ránk. Az Ádám és Éva idejében játszódó darabnak cselekménye alig van. Az első emberpár Paradicsom utáni családi életében a prédikátor-család eszményképét akarja bemutatni a szerző. Lényegében tehát egy dialógusokban feloldott oktatás a családról. A jámborokat meglátogatja az Isten, és mint egy jó pap, a gyermekeket kikérdezi a katekizmusból. Ábel értelmesen felelget, de Kain, a gonosz, csak zagyvaságokat beszél. Egyébként ebben a színműben is a "negatív" hős, Kain, a jól egyénített, ízes, parasztos beszédű suhanc az (s ez jórészt Szegedi Lőrinc leleménye), akiben még van életszerűség a többi kibírhatatlanul ájtatos papírfigura mellett.

{360.} Míg a külföldi és a hazai német protestáns drámairodalom tele volt biblia színjátékokkal, ószövetségi drámákkal, tragédiákkal, a magyar reformáció drámái között a Theophania az egyetlen, ha nem is igazán bibliai tárgyú, de bibliai keretű darab. A magyar prédikátor-írók a hazai életből vett komédia-vagy szatíra-témát szemmel láthatólag jobban kedvelték.