{21.} Irodalom
Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. 1851. – Arany János: Naiv eposzunk. SzépirodF 1860. és Összes művei. X. 1962. 264–274. – Engels, Friedrich: Der Ursprung der Familie, des Privateigentums und des Staates. Zürich 1884. és magyarul: A család, a magántulajdon és az állam eredete. 1949. – Sebestyén Gyula: A magyar honfoglalás mondái. I–II. 1904. – Király György: A magyar ősköltészet. 1921. – Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. 1931. és 1944. – Szabolcsi Bence: A középkori magyar énekmondók kérdéséhez. It 1928. és A magyar zene évszázadai. I. 1959. 19–37. – Németh Gyula: A magyar rovásírás. 1934. – Szabolcsi Bence: Népvándorláskori elemek a magyar népzenében. Ethn 1934. 138–156. – Kodály Zoltán: A magyar népzene. A magyarság néprajza. IV. 1937. és külön: 1952. – Solymossy Sándor: A magyar ősi hitvilág. A magyarság néprajza IV. 1937. 340–382. – László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. 1944. – Győrffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. 1948. – Pais Dezső: Reg. A "Magyar Századok c. kötetben. 1948. 5–23. – Klaniczay Tibor: Régi magyar irodalom és folklór. It 1949. 205–215. – Korompay Bertalan: A jokulátor-kérdés az Igor-ének és más orosz párhuzamok megvilágításában. FK 1955. 309–332; 1956. 61–77. – Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. 1958. – Győrffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. 1958. – Pais Dezső: A táltos meg az orvos. MTA I. OK XII. 1958. 261–295. – Győrffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. 1959. – Elekes Lajos–Léderer Emma–Székely György: Magyarország története. Az őskortól 1526-ig. 1961. (Magyarország története. I.) – Hajdu Péter: Finn-ugor népek és nyelvek. 1962. – Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. 1963.