71. ISMERETTERJESZTŐ IRODALOM


FEJEZETEK

A szakszerű kutatás kibontakozásával egyidejűleg indult meg a nemesi olvasóközönségnek szánt tudományos ismeretterjesztő irodalom fejlődése. Néhány világi nemestől eltekintve, művelői éppúgy a laicizálódó egyházi értelmiség képviselői, mint a szaktudósok, s világnézeti eltérés sincs az ismeretközlés e különböző válfajai között: az írók mindkét esetben a tudomány és a hit, illetve a rendiség és a kormányzat szempontjait egyeztetve jártak el.

A tudomány-népszerűsítő művek szerzői, hogy írásaikat tetszetőssé, olvasmányossá tegyék, a szerkesztésben szépirodalmias eszközöket használtak, a nyelvi megformálásban az igényes műpróza mellett a verset is alkalmazták, az anyag megválasztásában pedig különös előszeretettel viseltettek a furcsaságok, kuriózumok, távoli földrészek érdekességei iránt. A könyvek nyelve a szépirodalom általános helyzetét tükrözve vegyesen latin és magyar volt.