| Trefort Ágoston (1817–1888) | TARTALOM | Csengery Antal (1822–1880) |
Treforthoz hasonlóan az elsők közt adott hírt az egykorú nyugati valóságról. Trefort érdeklődése a gazdasági kérdések felé fordult, Lukács Móricot inkább a társadalmi áramlatok, az új eszmei irányzatok vonzották. Néhány szó a szocializmusról című előadásában (1842) összefoglaló képet rajzolt az utópista szocialista tanításokról: a korban szokatlanul fejlett társadalmi problémaérzékenységgel – ha némileg elfogultan is – beszámolt a Franciaországban, Angliában terjedő szocialisztikus törekvésekről, ismertette Saint-Simon, Fourier és Owen tanításait. Ismertette a kapitalizmussal együttjáró pauperizálódást, a néptömegek elnyomorodását is, s leszögezte, hogy a kapitalizmusban termelt érték a munkásosztály verítékének eredménye.
Ekkor még abban reménykedett, hogy Magyarország a kapitalizmus hazai kibontakozásáig meg fogja találni a szociális kérdés megoldását. Öt évvel később írott Néhány eszme az egyesületi jog körül című tanulmányában már sokkal reálisabban szemlélte a kapitalizmus ellentmondásait: a termelőnek a termelt javakból való aránytalan részesedését, azt, hogy a kapitalizmussal a kizsákmányolásnak csak a formája változott. A társadalmi rend megmentése érdekében a tőkésekkel szemben az "associatio elvé"-t, a munkások egyesülését javasolta, ettől várta a javak arányosabb felosztását.
Lukács Móric a centralisták egyik legjobb stilisztája volt, alapos felkészültsége, európai látóköre, fejlett szociális látása és nagytávlatú gondolkodása {573.} világos, pontos előadással, elegáns kifejezéssel párosult. Főképp a szerkesztés, a gondolatok arányos csoportosítása, a lényeg meggyőző kiemelése volt erős oldala. Tanulmányaival a művészi értekezésirodalom, a magyar esszé egyik megalapozójává vált. Széleskörű történelmi, jogi és politikai érdeklődése és tevékenysége mellett műfordításai is jelentősek (Byron, Pope, Cervantes).
| Trefort Ágoston (1817–1888) | TARTALOM | Csengery Antal (1822–1880) |