Magyarország 1514-ben | TARTALOM | Az Uralkodó Eszmék és a röpiratok |
1848 márciusától Eötvös pályája mindvégig a bizonytalanság, az ingadozás jegyében alakul. Kossuth március 3-i beszédének hírére és Széchenyi hívására Pozsonyba siet. Onnan Széchenyivel és Kovács Lajossal Bécsbe utazik, s ott Apponyival, majd István nádorral tanácskozik. Széchenyi naplói tanúsítják, hogy Eötvös támogatja az ő teljhatalmú királyi biztosságát. Március 17-én Eötvös miniszterjelölt Batthyány kormányában, 30-án pedig Deákkal és Széchenyivel együtt Bécsben tárgyal a pénzügyi és hadügyi tárcákról. Az első felelős kormányban Eötvös elvállalja a kultuszminiszteri tárcát. E korszakának maradandó alkotásait minisztériumának munkájában, s főként az elemi iskolai oktatásról szóló javaslatban találhatjuk meg. A második bécsi forradalom után ő is tagja annak a küldöttségnek, mely a királyt Budára hívja, hogy az uralkodó engedelmességre kényszerítse Jellačićot. Pulszky emlékirataiból tudjuk, hogy Eötvös "nagy megelégedéssel" beszélt erről a kiküldetéséről. Június végén ez ügyben újból megfordult Bécsben Batthyányval, tehát minden erejéből az udvar megbékítésén fáradozott.
Pulszky feljegyzi: amikor Batthyány és Deák augusztus 28-tól szeptember 9-ig Bécsben időzött, hogy a hadügyi és pénzügyi törvényeket a királlyal megerősíttesse, álnéven Eötvös is Bécsben tartózkodott és útlevelet kért tőle. Eötvösnek ez a bécsi útja egybeesik Széchenyi szeptember 5-i megőrülésével s Döblingbe való távozásával. Azt viszont Ferdinánd királynak a "kedves báró Jellačić"-hoz intézett kézirata előzte meg, melyben "atyai szívének különös megnyugvásával" szolgáltatott elégtételt neki. Széchenyi tragédiája és Eötvös lépése tehát a szeptemberi első válság következménye. Ekkor azonban a helyzet még nem éleződik ki végsőkig, s Batthyány bécsi sugallatra megkísérli, hogy Kossuth nélkül új minisztériumot hozzon létre. Ebben a minisztériumban a korábbiból csak két név szerepel, s az egyik Eötvösé. Annak, hogy Eötvös Bécsből visszatért, bizonyára elsősorban e körülmény az oka.
Erre az időre esik a képviselőház száztagú küldöttségének látogatása Bécsben (szeptember 69.), amikor Pázmándy Dénes Schönbrunnban beszédet mond a király előtt, és védelmet kér Jellačić ellen. A képviselők, akik bérkocsikon érkeznek a kastélyhoz, díszruha helyett komoly, fekete atillát viselnek; egyetlen éljen sem hangzik soraikból a királyhoz: a beszéd végeztével "maga meghajtása után némán és feszesen megfordulnak s eltávoznak a teremből". A képviselők ezután a Praternél várakozó gőzhajójukhoz hajtatnak, miután veres tollat tűztek kucsmáikra, s ezzel a bécsiek meghatott ünneplését érdemelték ki. Batthyány még Bécsben marad, hogy újabb egyeztetést kíséreljen meg. Kossuth akkor már odahaza a baloldal segítségével harcol a bécsi reakció ellen, amelynek utóbb az udvarral egyezkedni próbáló Batthyány is áldozatául esett.
Eötvös nem a képviselőházi küldöttséggel tért haza. Sógora, az ugyancsak centralista Trefort Ágoston egyik levelében, melyet szeptember 13-án Bécsben tartózkodó feleségéhez intézett, kéri őt, mondja meg Eötvösnek és feleségének, adják fel a kivándorlás gondolatát. Szeptember 15-i levelében pedig megemlíti Trefort, mennyire meglepődött, amikor reggel Eötvös beállított hozzá; "remélem teszi hozzá nem kényszerül majd kivándorolni".
{629.} Szeptember 25-én mondja el Eötvös utolsó országgyűlési beszédét. Az úrbéri törvény tárgyalásának elhalasztását indítványozza, az ellenzékkel ellentétben, de Kossuthtal e kérdésben egyetértve. Ez a beszéd a három nap múlva bekövetkezendő eseményekből még mit sem sejtet.
Szeptember 28-án azonban váratlanul megérkezik Budára Lamberg; Trefort még aznap ír különösképpen bizakodó levelet feleségének. Törvénytelennek mondja Lamberg kineveztetését; reméli, hogy leverik Jellačićot, s Batthyány és pártja megerősödik. Miközben Trefort a levelét írja, a város lakossága a köztereken, a Fehérvári úton, a Gellérthegynél csoportosul: Batthyányt várják vissza a táborból. A képviselőházban Pázmándy vonakodik megnyitni az ülést: valami döntő, nagy eseményre vár mindenki. Pálffy János ahogyan emlékezéseiben elbeszéli Eötvössel együtt otthagyja az üléstermet, ebédhez telepednek a kaszinó felső éttermében. Mikor épp a "második ételt" akarják megrendelni, nagy zajt hallanak a híd felől, s nemsokára értesülnek róla, hogy Lambergen a nép végrehajtotta ítéletét. Pálffy elbeszélése szerint e hírre Eötvös feldúltnak látszott, s kijelentette, hogy elmegy az országból.
Eötvös és Trefort még azon az éjszakán Bécsbe utazott, majd onnan a bécsi forradalom elől tovább, München mellé, Németországba.
Magyarország 1514-ben | TARTALOM | Az Uralkodó Eszmék és a röpiratok |