Szépprózájának kibontakozása | TARTALOM | Összegezés |
Prózairodalmunkban kevés az olyan alkotó, aki művészi útja végén még emelkedésre képes, annál nagyobb a lassan elnémulók és hanyatlók száma. Tolnai is az utóbbi táborba tartozik, noha erejének fogyatkozása nem annyira feltűnő, hiszen a Pestre-költözést követő időszakot kivéve már a nyolcvanas évek második felében is megrekedést tapasztalhatunk fejlődésében. Nem is önmagához mérve válik szembeötlővé az elmaradás, inkább a kortársi irodalom viszonylatában. Míg a megelőző évtizedben igen kevés a hozzá hasonló merész, egyéni hang epikánkban, a század utolsó decenniuma meghozza Mikszáth nagy kiteljesedését s egy sokszínű, izmos novellaírói gárda érett jelentkezését (Ambrus, Bródy, Gárdonyi, Papp Dániel, Petelei, Tömörkény stb.), melynek nemcsak a válaszai, de a kérdésföltevései is modernebbek már mint Tolnaiéi. Túllépett rajta az idő.
Hajlott korában sem csökkent termékenysége, tizenkét esztendő alatt ugyanennyi regénye és igen nagy tömegű karcolata, novellája látott napvilágot, volt év, amikor két regényt is írt. Ez a túlélénk munkakedv nem használt írásai színvonalának, rajzainak és tárcáinak túlnyomó többsége egy-két év alatt elfakult. Hosszabb lélegzetű munkái legnagyobbrészt most is a földbirtokosok életéről szólnak, ismert szatirikus modorában, de már látószöge valamelyes megváltozását bizonyítják. Igaz, lényegében most is kitart a nemesség "megjavulásának" lehetősségében bízó nézete mellett, csakhogy az urak sorsát már igen reménytelennek tartja, egymás elleni harcukat kíméletlennek. Valamit megérez a parasztság fokozódó elégedetlenségéből, mohó földszerző vágyaiból. Kétélű bárd (1891) című regényében Túri Dani elemi erejű érvényesülési ösztönének halvány előképeire figyelhetünk fel, másutt egy népítéletre.
E kezdeményezéseket azonban nem szabad túlbecsülni, nemcsak Tolnai moralizáló magatartása miatt, hanem azért sem, mert számos művében tért nyer a hatásvadászat ekkoriban, ami valamiképpen eredményeire is a véletlenszerűség árnyát veti. A rutinos szórakoztatás fő eszköze nála a bűnügyi motívum, amelyet olykor erőltetetten kapcsol a középnemesi regeneráció témakörébe. A mi fajunk (1893) dzsentrijei például már a temetésen elhatározzák az örökös meggyilkolását, mivel ez a legbiztosabb mód adósságaik rendezésére. Nagyvárosi tárgyú regényei jelentéktelenebbek, bennük főként a klikkszellem s a nőemancipáció kérdése körül forgolódik, s ez szintén igazolja, hogy az élet új hajtásai iránti érdeklődés nem veszett ki belőle.
Bár haláláig dolgozott, írói hattyúdalának mégis A sötét világ (1894) című önéletrajzát tekinthetjük. Nemcsak e szakasz legszámottevőbb alkotása ez, hanem egyáltalában e műfaj legjobb hazai teljesítményei közé tartozik. Irodalmi nézeteit sokszor kifejtette, 1887-ben nagyrészt maga töltötte meg kritikákkal és tanulmányokkal Irodalom című folyóiratát. Ezeket azonban a tárgyilagosság hiánya s az eredetieskedés elég sivár olvasmánnyá tesz, inkább csak a kor specialistájának nyújtanak anyagot. A védekező, igazságot követelő, "maga mentségére" írt visszaemlékezés lapjain azonban még Aranyról, Gyulairól, Beöthyről stb. adott szélsőségesen egyéni véleményei is jobban a helyükön vannak. A gyermekkor és ifjúság elbeszélésében a vérbeli epikus szólal meg, aki a legegyszerűbb események elmondásával is tud környezetet és egyéniséget jellemezni, erkölcsi ítéleteket és hangulatokat szug-{481.}gerálni. Régóta nélkülözött szelídebb líraisága széles sugárban tör fel, mikor szülei portréját, az otthon kis világát festegeti. Marosvásárhelyről viszont csak a krónikás ad számot itt, nem a költő: túlteng az adat, a név, a részlet. Jóllehet indulatossága ezúttal némileg mérséklődik, A polgármester úr budapesti fejezeteihez képest, az ellenszenv időnként találékonnyá és tömörré teszi pesti ellenségeinek (Gyulai) és gyáva barátainak (Komócsy József) bemutatásában, majd egyre jobban ellaposodik az egész. Udvarias dicséret a pártfogókról, saját érdemeinek sérült lélekre vallóan nyomatékos emlegetése ennyi még a mondanivalója. S e befejezés soványságán ellenfelei által is elismert, jóízűen magyaros nyelve sem tud segíteni.
Szépprózájának kibontakozása | TARTALOM | Összegezés |