Ma este volt a búcsúkoncertem
öt, Magyarországon eltöltött év után: a hétszáz férőhelyes Angolkisasszonyokhoz
több mint ezerkétszázan zsúfolódtak be. Meghatottan és rosszul játszottam egyedül
az improvizáció sikerült jól: ötszólamú kettősfúgát rögtönöztem a Salve Regina
és az Elindultam szép hazámból dallamára. Éreztem: a mai este senki nem
fogja számon kérni tőlem a hibákat. Több mint négyszáz CD-t dedikáltam a végén,
és ahogy kijöttem a templomból, ismeretlenek jöttek hozzám, simogattak, megcsókoltak.
Furcsa hazám van. Ez alatt az öt esztendő alatt meggyötört, elbizonytalanított,
kiégetett és gyakorta farba rúgott. Mégis fáj itt hagyni.