9. család: Kecskefejő-félék (Caprimulgidae.)

FEJEZETEK

A kecskefejő-félék családja annyira feltűnő, hogy mindenütt, ahol csak előfordulnak, magukra irányították az emberek figyelmét és a legképtelenebb nézetekre adtak alkalmat. Testük nyujtott, nyakuk rövid, fejük igen nagy, széles és lapos, szemük jókora és meglehetősen domborodó, csőrük aránylag kicsiny, tőben rendkívül széles, de igen rövid, hegye felé erősen keskenyedő és rendkívül lapos; káváik ellenben erősen megnyúltak, minek folytán szájnyílásuk rendkívül nagy. A csőr szarus része a csontos kávaszerkezetnek csupán hegyét foglalja el, keskeny felső kávája azonban oldalt lehajló, tompa ormója kissé hátrahúzódó; az orrlyukak közel fekszenek egymáshoz, és lágy, kissé előreálló csövecskéket alkotnak. Jellegzetes, hogy a külső ujjpercek száma nem normális öt, hanem csupán négy. Az összes fajok hosszú középső ujjának belső felén a karom kissé fölfelé vetemedő és fésűs. Az evezők hosszúak, keskenyek és hegyesek; de nem az első, hanem rendesen a második, sőt sok esetben csupán a harmadik vagy negyedik evezőtoll a leghosszabb. A farktollak száma tíz. A tollazat bagolyszerű; nagy és lágy tollakból áll, rajzuk minden esetben rendkívül finom és díszes, színük azonban komor és kevésbbé feltűnő. Legrövidebben úgy írhatjuk le, ha fakéregszerűnek nevezzük. Figyelemreméltók a szájnyílást körülvevő serték. Éppoly sajátságosak a rövid, finom és sűrű pillák, melyek a szem körül helyezkednek el. Némely faj hímjeinek sajátságos, megnyúlt és igen különös alakú dísztollaik vannak, amelyek nem csupán farktollak, hanem a szárnytollak között is sarjadhatnak vagy átalakult evezők látszatát kelthetik.

A sarki tájak kivételével a kecskefejők az egész föld kerekségén előfordulnak. Európában csak három faj van. Észak-Amerikában a fajok száma tetemesen növekszik. Ugyanezt mondhatjuk Ázsia megfelelő fekvésű vidékeiről. Ausztráliában is több faj él. Ezidőszerint összesen 117 fajt ismerünk.