Goge (Rhytidoceros Reichb.)

Hátsó-Indiában és a Pápua-szigeteken honos ez a nemzetség, amelyet nagy, hajlott és összenyomott, apróka csőrkinövés jellemez. Ez a kinövés ferdén egymásra hajló redőkből áll. A fején jól fejlett bóbita van. Öt faj tartozik ide.

A goge (Rhytidoceros undulatus Shaw.)

[Régi neve: Bh. pkicatus]

Goge (Rhytidoceros undulatus Shaw.).

Csőrkinövésén kívül a csőr tövén is vannak haránt redők. Fejének teteje és hátsórésze sötét gesztenyebarna, mely szín a nyak hátsórészén feketébe megy át; a nyak egyéb részei és fejoldalai fehérek, okkersárga futtatással. Farka tiszta fehér, egész többi tollazata zöldesfényű fekete.

Csupasz torokbőre élénksárga, fekete harántszalaggal, csőre világos szaruszínű, lába fekete, szeme narancssárga. A goge hazája Hátsó-India, a Maláji-félsziget, Szumatra, Jáva és Borneo.

A kalapácsfejű madár (Rhinoplax vigil Fost.)

Igen különös, sőt bizonyos tekintetben a szarvascsőrű-madarak legkülönösebb faja. Hazája a déli Tenasserim-vidék, Malakka, Szumátra és Borneo. Egész hossza meghaladja a 150 cm-t. Kantárja, fejeteteje és kontya barnásfekete; melle, háta és szárnyfedőtollai sötétbarnák; válltollai, külső karevezői, farcsíkja és felső farkfedőtollai világosabb barnák; elsőrendű evezői és belső karevezői feketék, fehér foltokkal; alsó oldala fehér; a legbelső, fehér hegyben végződő kormánytollpár kétszer oly hosszú, mint a második és két és félszer oly hosszú, mint a legkülső. Ez a két tollpár fehér, kevéssel a vége előtt fekete harántszalaggal; szemkerülete, torka és tarkója tollatlanok és halványvörösek, úgyszintén a szeme, lába és ujjai is.

Rendkívül különös alkatú csőrét Marshall tüzetesen megvizsgálta. A fiókák csőre alig különbözik egyéb szarvascsőrű-madarak fiataljainak csőrétől, de az öregeké egyedülállóan sajátságos alkotású. A tulajdonképpeni csőr, amely más fajoknál többnyire többé-kevésbbé jelentős hajlást mutat, itt majdnem egészen egyenes és egyúttal aránylag igen rövid. A szarukinövés szélein nincsenek rovátkák, melyek különben a szarvascsőrű-madarak nagyobb fajainak csőrén általánosan elterjedtek. A szarukinövés körülbelül a csőr közepetáján meredek falként emelkedik fölfelé. Ennek a kinövésnek az eleje rendkívül kemény, elefántcsontszerű; erről nevezik Szumátra malájai a madarat anggang gadingnak, vagyis „elefántcsontmadár”-nak. A felnőtt madár koponyasúlya igen jelentékeny; a fiatal kalapácsfejű madár koponyájának a súlya 28, a felnőtté 263 gram.

A koponya jelentékeny súlyának megfelelően az emelőizmoknak is igen erőseknek kell lenniök és tényleg a hátsófej lécei és bütyke, amelyre azok tapadnak, rendkívül erősek. Marshall már 1872-ben ennek a különös szaruképződménynek jelentőségéről azt gyanította, hogy a kalapácsfejű madár fejét kalapácsként használja, amellyel kemény gyümölcsöt, diót és hasonlót széttör. Ezt a föltevést később Forbes eleven madarakon való közvetlen megfigyelések révén megerősítette.