Aniuma (Palamedea Linn.)

A nemzetség legismertebb, legfeltűnőbb faja az aniuma.

Az aniuma (Palamedea cornuta Linn.)

A Közép-Brazília erdőségeitől északra Guayanáig és Columbiáig elterjedt aniuma a fejtetején lévő szarv, a sűrűn tollas szemsáv és a rövid fej- és nyaktollazat alapján a szarvas tüskeszárnyúak nemét képviseli. A csupán a bőrben megerősített szarv 10–15 cm hosszú, vékony, enyhe ívben előrehajló képződmény, amely tövén csak 3 mm átmérőjű és bélhúrhoz hasonló. A szárnyizület felső tüskéje háromszögletes, nagyon hegyes, mintegy 4 cm hosszú és alig valamicskét kifelé görbült; az alább lévő tüske csak 8 mm hosszú és csaknem egyenes, de ez is erőteljes. A fejtető bársonyosan lágy tollai fehérszürkék, hegyük felé feketések, a pofa, torok, nyak, hát, mell, valamint a szárny és farok tollai feketebarnák, a hónalj- és a nagy szárnyfedők fémesen zölden csillogók, a kisebb fedők tövükön agyagsárgák; a nyak alja és a felsőmell világos ezüstszürke, széles fekete szegésekkel, a has és a far tiszta fehér. A szem narancsszínű, a csőr feketebarna, hegyén fehéres, a szarv fehéresszürke, a láb palaszínű. Hossza 80, kiterjesztett szárnymérete 202, a szárny hossza 55, a faroké 29 cm.

„Az aniuma – mint Wied herceg mondja – szép nagy madár létére dísze a brazíliai őserdőknek. De csak a déli szélesség 16. fokánál lévő Belmonte-folyónál került elém; itt nagyon gyakori. Itt gyakran hallottuk erőteljes, sajátságos hangját, amely némileg emlékeztet a mi örvösgalambunkéra, de sokkal erőteljesebb és néhány más hang is járul hozzá. Olykor a folyóparti vagy belső homokzátonyokon láttuk őket büszkén lépdelni. Röptükben széles szárnyukkal, színezetükkel és szárnyverésükkel az „urubu”-ra emlékeztettek. Felveretve mindig valamely erdei magas fa sűrű koronájába szálltak. Táplálékuk, úgy látszik, főképpen növényi anyag; 5 vagy 6 felboncolt példány gyomrában csupán egy fűfaj és egy másik mocsári növény zöld leveleit találtam.”

„Fészke állítólag a folyó közelében lévő erdei mocsarak talaján található. A botokudok szerint 2 nagy, fehér tojás van benne és csak néhány gallyból áll.” A szelidített aniumák bizalmasak és engedelmesek, ok nélkül nem civakodnak, de a kutyákkal rögtön szembeszállnak és azokat tüskés szárnyuk egyetlen csapásával képesek megfutamítani.