Csája (Chauna Illig.) | TARTALOM | ELSŐ ALREND: Flamingók (Phoenicepteri) |
FEJEZETEK
A gólyaszerű madarak nyaka, ha nem is mindig, de rendszerint karcsú és sokszor igen hosszú. Csőrük többnyire hosszabb a fejüknél, sőt gyakran sokkal hosszabb, mint pl. a gólyáké és a gémeké. Kantárjuk, arctájékuk nem ritkán csupasz, néha még az egész fejük és nyakuk is. A gémek, gólyák és flamingók lábszára igen hosszú, az evezőlábúaké ellenben rövid és ezek mindenik lábujján úszóhártya van. Szárnyuk középhosszú, csupán az evezőlábúaké igen hosszú és hegyes. Fejükön, nyakuk alsó részén, vállukon és hátuk alsó részén gyakran elrendeződésükkel és színükkel különösen kiváló dísztollakat viselnek. Farmirigyüket mindig toll borítja. Gadow a régebbi rendszerekben egymástól nagyon távoleső madárcsoportokat foglalt ebbe a rendbe. Azon ismertetőjelek közül, amelyekben ezek a madárcsoportok egymással megegyeznek, a többek között a következőket említi: ínycsontjuk mindig teljes, a fej koponyaalapi csontjainak nyúlványai hiányzanak, végül pedig a szegycsont és a hörgők között csak egy pár izom van. A legtöbb faj egyszínű fehér tojást tojik, melyeken kivéve a gólyákét többé-kevésbbé vastag mészbevonat van. Fiókáik fészeklakók. A gólyaszerű madarak életmódja igen változatos képet nyujt. Laposokon, mocsarakban, vizeknél, tengerpartmelléken élnek, az evezőlábúak magán a tengeren is. Táplálékuk puhatestűekből, rákokból, rovarokból, gerincesekből áll; az utóbbiak közül elsősorban halak, azután kétéltűek és csúszó-mászók jöhetnek számításba.
A rend tagjait, melyek minden világrészben előfordulnak, Gadow szerint négy alrendbe osztjuk; ezek: evezőlábúak, gémek, gólyák és flamingók.
Csája (Chauna Illig.) | TARTALOM | ELSŐ ALREND: Flamingók (Phoenicepteri) |