4. család: Szárazföldi teknős-félék (Testudinidae)


FEJEZETEK

A ma élő teknősök zöme alkotja a szárazföldi teknős-félék családját. Külsőleg jellemzi őket az elszarusodott bőrpajzsokkal fedett páncél, melynek mell-lemezei összeérnek a szegélylemezekkel; a haspáncélon mindig 11 vagy 12 pajzs van. A többi nyakrejtőtől (Cryptodira) abban különböznek, hogy karmokkal ellátott járó- és úszólábuk van s a csontos tarkólemezen a bordaszerű nyujtványok hiányzanak. A család tagjainak további közös bélyege, hogy nyakuk és fejük hátrafelé teljesen behúzható a teknők közé. Általános bélyeg az is, hogy a lábujjak ízeinek ízületeik vannak és a 4 vagy 5 lábujj karomban végződik.

Szárazföldi teknősök Ausztrália és Új-Guinea kivételével a Föld valamennyi forró és mérsékelt égövén előfordulnak.

A család eddig ismeretes 25 nemének 140-nél több faját Siebenrock két alcsaládba sorolja, melyek közül az első alcsalád a túlnyomólag vízben élő teknősöket (Emydinae) foglalja magában, melyeknek fejbőre felül síma vagy hátul apró pajzsokra tagolódik, hátul nyitott négyszögcsontjuk van, úszólábaik többé-kevésbbé jól kifejlődtek s az úszóhártyák legalább nyomokban megvannak, karmaik pedig hosszúak és hajlottak. A második alcsaládba kizárólag szárazföldi teknősök tartoznak (Testudininae), melyeknek fejét felül egészen apró pajzsok fedik, a négyszögcsont hátul összezárt, a végtagokon a vastag, egyenes karmokkal felfegyverzett kéz- és lábujjak összenőttek.

Itt következő leírásunkban először a vízi életmódhoz alkalmazkodott fajokkal foglalkozunk, azután a keverékfajokat s legvégül a szűkebb értelemben vett valódi szárazföldi teknősöket ismertetjük.