Páncélos morgóhalak (Peristedion Lacép.)

Nemcsak a fejüket, hanem egész testüket csontos páncél védi. Orruk fölött villás nyújtvány van. A száj öblös és fogatlan. Az állkapocs alatt elágazó tapogatófonalak vannak.

A villásorrú morgóhal (Peristedion cataphractum C. V.)

1. Tengeri nyúl (Cyclopterus lumpus L.). 2. Tengeri skorpió (Cottus scorpius L.). 3. Csipegető hal (Agonus cataphractus L.). 4. Villásorrú morgóhal (Peristedion cataphractum C. V.).

Malarmat (Peristethus cataphractum L.).

Az európai tengerekben élő összes halak közül a villásorrú morgóhal (Peristedion cataphractum C. V.) van a legtökéletesebb páncélba öltöztetve. Testének keresztmetszete csaknem nyolcszögletű. A villás nyújtvány alatt a félholdalakú szájnyílás foglal helyet. Az alsó állkapocs bajuszszálai közül az egyik elágazik. Háta ragyogó piros, oldala aranyszínű, hasa ezüstös. A mellúszó vörös, a hátúszó barnásibolyaszínű, a has- és az alsóúszó fehér. A villásorrú morgóhal 30 cm-nyi hosszúra nő meg. Hazája a Földközi-tenger, de előfordul a déli Atlanti-óceánban és olykor az angol partok mentén is. A Quarneróban, Matisz János szerint, a legmélyebb helyeken él s az olasz halászok anzolettodella Madonna néven ismerik. Állítóan magánosan kóborol és olyan gyorsan úszik, hogy nekiront a sziklának és villás nyújtványa összezúzódik. Valószínűbb azonban, hogy ez a nyújtvány olyankor sérül meg, amikor a fenéken túrás közben táplálék után tapogat vele.