| 1. család: Nyilascsuka-félék (Sphyraenidae) | TARTALOM | Tengeri pérhalak (Mugil Art.) |
FEJEZETEK
A tulajdonképpeni tengeri pérhalak (Mugilidae) csinos testalkatú, kerek pikkelyes, nyúlánk halak. A két hátúszó közül az első mindig 4 sugárból áll. A hasúszó előrenyomult és a vállövvel van összeköttetésben. Igen jellemző rájuk a száj és az előbél szerkezete. A száj aránylag széles, az állkapcsokat szinte hajszálfinom fogak szegélyezik, a közti állkapocs előrenyujtható, az alsó állkapcson horogalakú nyúlvány van, amely a felső ajakig hatol. A garatcsontok befelé görbülnek, úgyhogy a bárzsing nyílását megszűkítik és vastag nyálkahártya vonja be őket, amelyet apró szaruszemölcsök borítnak. A kopoltyúíveken hosszú tövisek vannak, amelyek tökéletes szűrőszerkezetet alkotnak s minden anyagot visszatartva, a bárzsingba juttatnak. Bélcsatornájuk hosszú és kanyargós; izmosfalú gyomruk a madarak zúzájára emlékeztet.
A tengeri pérhalak kikötőkben, sekély öblökben, a partok mentén és a tengerrel összefüggő édesvizekben otthonosak. Rendesen csapatosan úszkálnak, sőt más békés halakhoz, pl. a tengeri márnákhoz is csatlakoznak. A nyilt vízbe ritkán merészkednek ki és úgyszólván sohasem szállnak le nagyobb mélységbe. Táplálékuk az iszapban és homokban levő állati és növényi anyagokból áll. A hálóból kiugranak s ezért fogásuk nagy gyakorlatot kíván meg. Jelenleg kb. 100 fajukat ismerjük, amelyek a meleg- és a mérsékeltégalj partvidékeit népesítik be s mindenhol megbecsült, hasznos halaknak számítódnak.
Az idetartozó fajokat 3 nemzetségbe osztják be. Egyesek vándorhalak, mások a folyókba is behatolnak. Az európai vizekben csak egy nemzetség lakik.
| 1. család: Nyilascsuka-félék (Sphyraenidae) | TARTALOM | Tengeri pérhalak (Mugil Art.) |