12–13. család: Pöttöm- és egérbogarak (Clambidae & Leptinidae)

Az igénytelen, korhadó növényi részeken élő, erősen domború és pincebogár módra összegöngyölhető testtel bíró pöttömbogarakon (Clambidae) kívül, a dögbogarak rokonságába tartoznak az egérbogarak (Leptinidae). Ezeket a bogarakat nagy, négyszögletes és két hátrafelé irányított tüskével felfegyverzett álluk jellemzi. Európában él a sárga egérbogár (Leptinus testaceus Müll.), mely egerek fészkében és olyan helyeken (lomb alatt, fakorhadék) találhatók, ahol egerek megfordulnak. Az egerekkel való életközösség bizonyos, ha életkörülményeit még sűrű köd is fedi. Két közeli rokona emlősállatok bőrének élősködője, ezek egyike a dézmánon (Myogale moschata Pall.) élő Silphopsyllus desmanae Olsuf. a Volga vidékéről, másik a hódbogár (Platypsyllus castoris Rits.). Utóbbit 1868-ban fedezték fel az amerikai hódnak az amszterdami állatkertben elpusztult példányán, később azután megtalálták úgy az amerikai, mind az európai hód élő példányain Alaska, Kanada, Kalifornia, Texas, Németország és Dél-Franciaországban. Eleinte zavarban voltak ezzel a mintegy 2 mm hosszú, inkább bolhára vagy kis csótányra emlékeztető állattal, míg pontosabb tanulmányozása a dögbogarakhoz való rokonságára nem utalt. Széles, paizsszerű fejét a bolhákhoz hasonlóan erős tüskekoszorú díszíti, szeme hiányzik, csápja, hogy ne akadályozza a gazdaállat szőrözete között való mászkálást, a melltő mélyedésébe fektethető. A csáp alakja is feltűnő, első hengeres íze hosszú, a második rövid és kivájt és a 7–8 összeforradt ízből alakult bunkó felvételére szolgál. Felső állkapcsa csökevényes, alsó ajka és alsó állkapcsa tapogatókkal ellátott. A hatlábú, kissé megnyúlt lárva szintén a hód bundájában él.