14–17. család: Penész-, gömböske-, pehelyszárnyú- és csónakhátú bogarak

A dögbogarak rokonságába tartoznak még az apró penészbogarak (Corylophidae), melyek feje teljesen az előtorba süllyesztett és csápbunkója háromízes, továbbá a gömböskebogarak (Sphaeriidae), nagyon apró, majdnem félgömbalakú, vizek partján, iszapban élő bogárkák és a legparányibb bogarak, a pehelyszárnyú bogarak (Ptiliidae). A pehelyszárnyú bogarak legnagyobbja alig éri el az 1.5 mm-t, legtöbbje azonban csak pontnagyságúnak tűnik fel. Ezeknek a bogaraknak legfontosabb, természetesen csak mikroszkóppal megállapítható tulajdonságai az elmosódottan háromtagú lábfej és a furcsa szerkezetű szárnyak, amelyek hosszú, fonálszerű és szélükön hosszú pillaszőrökhöz hasonló rojtokkal szegélyezett képződmények. Ezeket az apró bogárkákat, amelyekhez a már említett legkisebb bogár is tartozik (Nanosella), lomb alatt vagy fűvön találjuk. Más fajok a hangyáktól észre sem véve a hangyafészkek sötét meneteiben járnak gombaspórákból álló táplálékuk után. Érdekes ezeknek az apróságoknak helyváltoztatása is, mert rövid és gyors futás után mintegy lecövekelve állnak meg, majd újabb lendülettel futnak tovább.

A csónakalakú testtel és nem térdes, többnyire hosszú, karcsú csápokkal rendelkező csónakhátú bogarak (Scaphidiidae), főleg a forró égöv alatt fejtenek ki nagy alakváltozatosságot. Ezek is gombaevők.