27. család: Tolvajbogarak (Ptinidae)

A tolvajbogarak (Ptinidae) tömzsi, hosszúlábú bogarak, fonalforma, vagy gyengén fűrészes csápokkal, amelyek a homlokon, a szemek között erednek. A hátulsó csípők egymástól elválasztottak és combfedő nélküliek; a lábfejízek száma öt.

A közönséges tolvajbogár (Ptinus fur L.) 2–4 mm hosszú barna bogár, amely házakban és raktárakban él, ahol főleg éjjel kerül elő rejtekhelyéről és mászkál a falakon. A nőstény teste tojásforma, a hímeké inkább hosszúkás. Az előtor háta hátul befűződött, rajta két, a közepéig húzódó sárga szőrözetből álló hosszanti sáv van. Táplálékukat és tenyészőhelyüket illetőleg nem válogatós. A görbült, fehéres, hatlábú lárvák barna fejjel, rövid csápokkal és hiányzó szemekkel, kétszersültben és különféle fűszerekben élnek. Leder szerint cipő- és bőrraktárakban is okoztak nagy károkat. Vörös borsot tartalmazó dobozokban is megtalálták a tolvajbogár lárváját és megállapították, hogy ebben az erős táplálékban is jól fejlődött.

Számos rokona közül még az aranyszőrű tolvajbogárról (Niptus hololeucus Faldm.) kell megemlékeznünk. Ez a hosszúlábú bogár gömbölyű torával és szárnyfedőivel kis pókra emlékeztet. Alapszíne fekete, de ezt a sűrű, testhez símuló, sárgarézszínű selymes szőrözet teljesen betakarja. Már 1835 óta ismerjük ezt a bogarat, amelyet Kis-Ázsia északi részéből írtak le, de már három évvel későbben megtalálták Londonban és tíz évvel későbben állítólag valami gyógyfűszerrel behurcolták Dél-Oroszországból Drezdába is. Innen hamarosan széthurcolták Németországban és most főleg Berlin vidékén olyan közönséges, hogy többi tolvajtársa ebből a bogárcsaládból számbelileg sem közelíti meg; rejtett életmódja teljesen megegyezik azokéval, éppúgy éjjeli rablókalandozása és hajlamossága minden megehető elfogadására azokkal egyenlővé teszi. Táplálékát illetőleg nem igen jöhet zavarba, neki minden jó, így Speiser szerint étlapja csak kis részét képezik a következők: fürdőszivacsok, régi csontok, madárszárnyak, tollak, kefék, fonalak, gyapjúáruk, bőráruk, száraz kenyér, csiriz, korpa, burnót, tea, szivarok, nadragulya levelek, stb. A bogarat egész éven át találhatjuk és szaporodása nincs bizonyos időhöz kötve. A nőstény 15–20 petét tojik és minthogy teljes kifejlődéséhez 126 nap szükséges, kellő meleg időjárás és elegendő táplálék mellett feltehető, hogy évenként két nemzedéke van. Egyes helyeken óriási mennyiségben jelenik meg, így Taschenberg szerint, Quedlinburg éléskamráiban és Rüpplin szerint 1910-ben sokezer példányban egy konstanzai lakóházban lépett fel. Magyarországon kártékony fellépését még nem észlelték, de szórványosan előfordult az ország minden részében.