10. Fokföldi macskák (Micofrelis Roberts)

Az ide sorolt egyetlen faj, a feketelábú macska a legkisebb termetű valamennyi ismert macskafaj közt. Igen közeli rokonságban áll a valódi macskákkal, különösen az afrikai kaffermacskával, csakhogy ezektől koponyaalkatának néhány lényeges sajátsága tekintetében annyira eltér, hogy Pocock már 1917-ben a Felis nemen belül az összes többi idesorolt fajjal szembeállította, majd Roberts 1926-ban önálló nemet állított fel számára.

A feketelábú macska (Microfelis nigripes Burch.)

Házi macskánk legközelebbi rokonai közé számíthatjuk a vadon élő legkisebb macskafajt, a feketelábú macskát is. „Az élő állat – írja Pocock – színére és mustrázatára nézve feltűnően hasonlít egy törpe házi macskához; különösen ami a fejet és arcot illeti. Lábai viszont aránylag rövidebbek, mancsai pedig szokatlanul keskenyek és finom szabásúak. Szivárványhártyája sárgászöld, pupillája erős fényben függőleges, keskeny réssé húzódik össze.” Alapszíne fakó homoksárga, amely az állon, a hason s a végtagok belső oldalán fehérbe megy át. Egész testét sötétbarna, vagy fekete foltok borítják, amelyek nyakán és vállán igen bizonytalan rajzú sávokká folynak össze. Füleinek hegyén nincs szőrpamat, s fülkagylói olyan színűek, mint maga a fej. Farkán sötét feketésbarna középsáv fut végig, a fekete farkvéget pedig három, alul nem záródó gyűrű díszíti. A végtagokat két vagy három igen széles, fekete szalag futja körül. Talpa egészen fekete. Pocock négy példány alapján mm-ben a következő méreteket közli róla: egész hossza 528–650, ebből a farokra 150–170 számítandó, a hátulsó végtag hossza 80–92. A feketelábú macska a Kalahari-sivatagon s a Becsuana-földön él.