3. Feketevállú medvék (Ailurupos A. M. E.)

A legérdekesebb medvék egyike a feketevállú medve (Ailuropus melanoleucus A. M.-E.), más néven talpas- vagy bambuszmedve. Újabban sorozták csak a medvék közé; az Ailuropus A. M.-E.-nem egyedüli képviselője. Régebben egy családba tartozónak hitték a pandával, vagy vörös macskamedvével, ma azonban a kiásott Haenarctos révén a medvékhez tartozónak tekintik, bár fogazata lényegesen elütő. Az összes ragadozók között ennek zápfogai a legnagyobbak, azaz szigorúan növényevő.

A feketevállú vagy bambusz-medve (Ailuropus melanoleucus A. M. E.)

Bambusz medve (Ailuropus melanoleucus A. M. A.).

A feketevállú medve kisebb, mint a barna medve; az arcorrtól a fark hegyéig mért hossza 1.5 m. Lábai szélesek, rövidek és lekerekítettek, talpuk szőrös. Járáskor nem lépnek egész talpukra. Arcorruk rövid, fejük aránylag szélesebb, mint más ragadozóké. Csonkszerű farka alig látható. Fogazatuk 40 fogból áll. Felül 4–4 elő- és 2–2 utózápfoguk van, alul 3–3 utózápfogat látunk. Bundája sűrű, színe sárgásfehér. Szemét fekete gyűrű veszi körül, fülkagylói, végtagjai és a farok hegye feketék; mellső végtagjairól fekete öv húzódik a lapockán és a maron át.

A szabadban folytatott életéről még nagyon keveset tudunk. Múzeumainkban ritkán látható. Megközelíthetetlen erdős hegyvidékeken lakik Kelet-Tibetben, Jünnanban és Setschuanban a Kuku-Nor-ig, ahonnan néha lehúzódik a síkságra s nagy pusztításokat visz végbe főtáplálékának, a bambuszsarjaknak és más növényi eledeleknek megszerzésekor.