6. Óriás repülőerszényesek (Petauroides Thos.)

Az idetartozó elég nagytestű állatoknak jól fejlett repülőhártyájuk van. Hosszú farkuk hengeres, bozontos. Felül 3 metsző-, 1 szem-, 2 elő- és 4 alsó zápfogat, alul 2 metsző-, 2 szem-, 2 elő és 4 utózápfogat viselnek mindegyik oldalon.

A repülő óriás erszényes mókus (Petauroides volans Kerr)

Ha ezt az állatot alapos összehasonlító vizsgálatoknak vetjük alá, akkor hamarosan meggyőződhetünk arról, hogy arcéle és feje sokkal inkább a valódi falangerek fejére emlékeztet. Repülőhártyája is, mely a csuklójától a bokáig terjed, annyiban más, hogy az az alsó karon és combon csak keskeny szegélyt alkot.

Prémje szürke, csíkos mustrázat nélkül, de árnyalatokban rendkívül gazdag, majd szinte fekete, majd halvány szürkésfehér, vagy egészen fehér. Fülei egyébként nagyok, előrehajtva szinte az orr csúcsúig érnek, belül csupaszok, kívül azonban ugyanolyan szőrözet borítja, mint a fej többi részét, s ebben is eltér az igazi repülőerszényesektől. Elülső és hátsó lábai igen erőteljesek, erős, görbe karmokkal. Farka igen hosszú, jóval hosszabb, mint a feje és törzse együttvéve, sűrűn és végefelé egyre sötétebben szőrös, maga a vége azonban alul csupasz és kapaszkodásra alkalmas.

Az óriás repülő erszényes tipikus, 90 cm hosszú változata (Petauroides volans Kerr var. typicus) Ausztrália egész keleti felében, Queenslandtól délre Új-Dél-Walesen keresztül Victoriáig van elterjedve.

Gould főleg, mint azoknak a kiterjedt rengetegek lakóját emlegeti, amelyek Új-Dél-Wales délkeleti részétől, Port Philipptől a Moreton Bay-ig a hegyvidékek és a tenger között terülnek el.