2. család: Vombat-félék (Phascolomyidae)


FEJEZETEK

Thomas az erszényesekről szóló leíró katalógusában a vombatokat a kenguruformájúakkal és a kúszó erszényesekkel mint harmadik családot egy sorba állítja a kevésfogú erszényesek alrendjébe, melyet e szerint más szavakkal szólva az ugróerszényesek három típusára tagol. A vombatok ugyanis határozottan ásóemlősök. Ezzel szemben Weber nagy emlősmunkájában ezeket, Winge dán anatómus osztályozása alapján, az erszényes medve-félékkel egyesíti, s már felületes rátekintésre is határozottan feltűnik, hogy külsejükben, megjelenésükben milyen sok a közös vonás a vombat és a koála között. Annyira hasonlók, amennyire ez egymással rokon kúszó- és ásóállatoknál csak lehetséges.

Egyébként azonban ma a vombat-félékben rágcsáló erszényeseket pillantunk meg, melyek ásó és gyökérevő életmódhoz alkalmazkodtak, mondja Thomas. Alkatra nézve nagyon zömökek, testük nehéz és vastag, nyakuk erős és rövid: fejük formátlan, farkuk kis csökevény alakjában maradt meg. Végtagjaik rövidek, görbék, kezük ötujjú, az ujjakon hosszú, sarlóalakú karmokkal, amelyek csak a hátsó láb kezefején hiányzanak. Talpuk széles és csupasz, a hátsó hüvelykujjra következő ujjak egymással részben összeolvadtak. Feltűnő a fogazatuk, mert az elülső, széles metszőfogak számra nézve mindegyik állkapocsban 1–1, tulajdonképpen a rágcsálók metszőfogaiknak felelnek meg. Ezeken kívül alul és felül egy hézagfog és 4–4 görbe zápfog van jelen. 13–15 csigolyájuk bordát visel, 4–6 csigolyán azonban nem találunk ilyeneket: keresztcsontjuk 4, farkuk 12–16 csigolyából tevődik össze. A zsigerekre nézve megjegyezhetjük, hogy vakbelük féregnyúlvánnyal van ellátva.

Vombát csontváza.

Vombát csontváza.