Csőricse (Spreo Less.)

Az afrikai seregélyek több nemzetségét oly gyönyörű ércfényű tollazat ékesíti, hogy ezeket a pompás madarakat már régóta a „ragyogóseregély” névvel illették. Még ezek közül is a legpompásabb a csöricse nemzetségnek (Spreo, Notaugaesj Dél- és Kelet-Afrikában elterjedt nyolc faja. Jellemző, hogy farkuk rövidebb a szárnynál és sohasem erősen lépcsőzetes; csűdjük hosszabb a középső ujjnál.

A pompás csőricse (Spreo superbus Rüpp.)

Pompás csőricse (Spreo superbus Rüpp.).

Feje búbja és tarkója fekete, némi aranyos fénnyel, felső teste acélzöld, torka, nyaka eleje és begye kékeszöld, egyéb hasioldala egyébként szép fahéjbarna s ezt a színt a sötét felső melltől keskeny fehér harántpánt választja el. Alsó szárnyfedői és alsó farkfedői fehérek, felső szárnyfedői kerek foltokkal ékesítettek, melyek két harántsávot alkotnak. Szeme halványsárga, csőre és lábai feketék.

Ennek a gyönyörű madárnak a hazája, amennyire eddig tudjuk, Kelet-Afrika, Abesszíniától a Njasszáig. Életmódjában alig különbözik északibb rokonától, az aranyoshasú csőricsétől (Spreo pulcher St. Müller), melynek alsó szárnyfedői vörösesbarnák. Mindkét faj csordamadár, amennyiben lehetőleg a legelő gulyát és juhnyájakat követik nyomon vagy legalább is ott tartózkodnak, ahol azok legeltek.

Heuglin szerint az aranyoshasú csőricse tojásai világos zöldeskék vagy gáliczöld alapszínűek. A nagy számban lévő foltok kékesszürkék, ibolyásbarnák és rozsdabarnák s gyakran a tompa vége felé sűrűsödnek.