Babylon

h Babulwn. – 1. Azon ősrégi város, a melytől az egész ország, melynek fővárosa lett, nevét kapta; az Ó-Szöv. (1 Móz. 11, 1–9) Bábel, az assyr-babyloni ékiratokban Báb-ilu, azaz: Isten kapuja, sumeri nyelven: Tin-Tir, azaz: az élet berke, utóbb: Ka-dingir, azaz: az Isten kapuja. Kezdetben nem volt jelentékeny város, de már Kr.e. 2300 körül az egész ország fővárosává lett. Az assyriai királyok ismételve elfoglalták, 690 körül Kr. e. Sanherib (vagy Sennacherib) teljesen elpusztította. E régi B. romjai nyomtalanul elvesztek. 678-ban azhonban s a következő években Asarhaddon a várost újra felépítette; az új-babyloni birodalom királyai, kivált II. Nabukodonozor (Ó-Szöv. 2 Chron. 36, 6; az ékriaotkban Nabú-Kudurri-uszur) pedig nagyban gyarapították és szépítették. Az Euphrates nyugati partján levő régi város átellenében a tulsó parton új város épült, amazzal szilárdan épült híd által összekötve. Az új városnak hatalmas négyszög alakja volt, a melyet óriási, Herodotus szerint 200 rőf magas és 480 stadium (kb. 89 km.) hosszú fal vett körűl. Cyrus perzsa király538-ban mind a mellett elfoglalta és székvárosává tette és utódai is tél idején gyakran székeltek B.-ban. Ennek daczára már a perzsa korban pusztulásnak indult B. és a Kr. u. II. században már lakatlan romok jelezték egykori helyét. Romjai már akkor is, meg jelenleg is téglaanyagot szolgáltatnak az egész környék építkezéséhez. Romjainak kb. közepén a mai Hillah nevű arab város van. Attól északra a középső domb, az Euphratestől keletre, m. arabul El-Kaszr (avár), az arabok hagyománya szerint Nabukodonozor palotájának maradványait rejti magában; nem lehetetlen azonban, hogy már atyjának Nabopalassarnak (Kr. e. 625–605), egy chaldeai trónbitorlónak, az új-babyloni vagy chaldaeai birodalom megalapítójának palotája volt ott; abban betegedett meg Nagy Sándor, az Euphrates jobb partján levő acropolisban, II. Nabukodonozor vagy Neriglissar (Nirgalsaruszur, 559–556) palotájában pedig meghalt. E palotától északra emelkedtek a híres függő kertek, a melyeket Nabukodonozor állítólag az ő medus nejének, Amystisnek kedveért csináltatott. A bal parton levő északi domb, melynek most is Bábil a neve, Nabukodonozor várát takarja, a mely a hatalmas király parancsszavára 15 nap alatt épült Bél-templom hét terrase-ával (a hét bolygónak megfelelőleg) a jobb parton volt. Nabukodonozor ezt a magas tornyot romjaiból újra felépítette (m. Birsz-Nimrud, a. m. Nimród tornya.) – Hdt. 1, 178 s köv. 3, 155 s köv. Strab. 16, 738 s k. Aesch. Pers. 53. Aristophanes, Av. 551 s k. Xen. Cyr. 5, 2, 8. Paus. 4, 31, 5. V. ö. az Assyria szónál idézett műveket és különösen A. Baumstarck kitünő czikkét a Pauly-féle Real-Encylop. új átdolgozásában, 2. kötet, 2267. old. Kiepert, Karte der Ruinenfelder von Babylon (Berlin, 1883). B. romjain uajbb időben Layard, Fresnel és Oppert, Rawlinson, Loftus, Taylor, Rich, Rassam és De Sarzec rendeztek ásatásokat. Ujabban azonfelül egy német s egy amerikai társaság kutatott a helyszínen. – 2. Aegyptusi város, Memphistől északra; valami félreértésen alapuló görög neve miatt a görögök azt mesélték, hogy Semiramis, Sesostris vagy Cambyses idejében babyloniak építették; rendesen egy római legio szállása volt; m. romok Ó-Kairó (Foszfát) mellett. – Strab. 17, 807. 812. Diod. Sic. 1, 56, 3 s köv. Jos. ant. 2, 315.