Aerarium

államkincstár, a melybe az egyenes adók (l. Államháztartás, II. Tributum és Vectigalia) folytak be s a melyből a rendes kiadásokat födözték. A Saturnus-templom hátsó részében volt a helye. Serv. in Verg. Aen. 8, 319. Ugyanott volt az aerarium sanctius is (Liv. 26 40), melybe a 357-en behozott vicesima manumissionum folyt be, vagyis a fölszabadított rabszolgák árának 5%-a, még pedig aranyban (aurum vicesimarium). Ezt a kincset az állam végső szüksége esetére tartogatták (Liv. 27, 10), de korábban alkalmasint más állami czélokra is fölhasználták. Liv. 7, 16. A köztársaság idejében mind a két kincstár a quaestorok fölügyeletére volt bízva, a kiknek e részben a tribuni aerarii voltak a segédeik. Kr. e. 23-tól 2 praetorra (praetores aeraii) de Kr. u. 44-től ismét a császártól 3–3 évre kinevezett quaestorokra (qu. aerarii Saturni) volt bízva az aerarium (Tac. ann. 13, 29), Nero pedig két praefectust (pr. aerarii) nevezett ki e hivatalra, ugyancsak 3 évre (u. o.) A császárság idején már a senatus csak névleg viseli az aerarium igazgatását, tettleg a császár, Kr. u. 200-ban teljesen átszáll a jelentősége a még Autustustól fölállított császári magánpénztárra (fiscus Caesaris), a melynek az igazgatója procurator a rationibus v. summarum v. fisci nevet viselt; az aerarium egyszerű városi pénztárrá lőn. Alapított Augustus Kr. u. 5-ben katonai pénztárt (ae. militare) is kiszolgált katonák nyugalmi díjazására, melynek a vezetése három évre kinevezett 3 prafectusra (praefecti ae. militaris) volt bízva; ebbe folyt az árúczikkek egy százalékos adója, az ú. n. centesima rerum venalium (Tac. ann. 1, 78. V. ö. u. o. 2, 42. Dio 58, 16. Suet. Cal. 16) és az 5%-os örökségi adók (vicesima hereditatium).