Cleopatra

Kleopatra. – 1. Boreas leánya, l. Calais. – 2. Idas leánya, l. Meleager, 1. – 3. Tros és Callirrhoë leánya. Apoll. 3, 12. 2. – 4. Attalus macedoniai hadvezér unokatestvére; 337. Kr. e. II. Fülöp macedoniai királyhoz ment nőűl, ki ugyanekkor első nejét Olympiast fiával Sándorral együtt eltaszította magától. De a következő évben Fülöp meggyilkoltatása után Olympias fiával együtt, ki Macedonia királya lett, visszatért s Cl.-t kis gyermekével együtt megölette. Just. 9. 7. Plut. Alex. 10. Dioc. Sic. 17, 2. – 5. Fülöp és Olympias leánya; 336-ban Sándor epirusi királyhoz ment nőűl, ennek halála (330) után először Leonnatusnak, majd 322-ben Perdiccas birodalmi kormáyzónak lett jegyese. Perdiccas megöletése után eleinte visszautasította a kérőket; végre mégis hajlandó lett volna férjhez menni Ptolemaeus Lagihoz, azonban Antigonus Sardesben mintegy kényszerfogságban tartotta, később 308-ban megölette, s hogy minden gyanut elhárítson magáról, fényes temetést rendezett neki. Diod. Sic. 16, 91. 18, 23. 37. 20, 3. – 6. VI. Ptolemaeus (Philometer) leánya, Alexander Balas syriai király neje. Ennek elűzetése után Demetrius Nicatorhoz, majd midőn az a parthusok fogságba került, Antiochus Sideteshez ment férjhez. Demetrius kiszabadult a fogságból, de minthogy egy parthus feleséget hozott magával, Cl. megölette őt. Ugyancsak megölette uralomvágyból tőle született kis fiát Seleucust is. Azonban másik fia, ki nemsokára király lett, méreg által halálra itélte s így utólérte a büntetés. Just. 39. Diod. Sic. 32, 9. 28. – 7. Leghíresebb és legismeretesebb cl. Ptolemaeus Auletes aegyuptusi király leánya, XII. Ptolemaeus nővére. Atyja halála után 52. Kr. e. fivéréhez kellett volna nőűl mennie, hogy együtt uralkodjanak. Mithogy azonban ez még csak 9 éves volt, Achillas, Pothinus és Theodotus miniszterek uralkodtak helyette, a kik Cl.-t azon ürügy alatt, hogy öcscsét meg akarja fosztani a tróntól, elűzték 48-ban. Caes. b. c. 3, 103. 108. dio. Cass. 42, 3. 9. Ekkor jött Aegyptusba Pompejus, kit Ptolemaeus hívei elárultak és megöltek. Nemsokára megjelent Caesar is, hogy a testvéreket kibékítse. Cl. hozzá menekült Alexandriába s rendkívüli szépségével nemcsak megnyerte, de teljesen meghódította. Caesar tehát kimondotta, hogy a testvéreknek közösen kell uralkodniok. Ptolemaeus azonban, miniszterei biztatására nem egyezett bele az osztozásba, hanem háborút indított Cl. ellen, s magát Caesart is szorultságba hozta Alexandriában; azonban 47-ben a város ostormánál elesett s most már Cl. elérte czélját és egyedül uralkodott. Suet. Caes. 35. Dio Cass. 42, 34–44. Plut. Caes. 49. Caes. b. Alex. 1–32. Bár Caesar tanácsára férjhez ment másik, ifjabb öcscséhez, azért tovább is kedvese maradt neki, a háború befejezése után sokáig magánál tartotta. Caesar annyira rabszolgája volt a szép asszonynak, hogy Rómába is magával vitte, saját házában tartotta, s tőle született fiát Caesariont törvényes fiává fogadta. Dio Cass. 43, 27. 50, 1. Caesar halála után elhagyta Rómát, de még tovább is híve maradt az ő pártjának. Midőn 41-ben Antonius felelősségre vonta Cilicia miatt, őt is elbájolta és teljesen meghódította szépségével, úgy hogy a 41. év telét együtt töltötték Alexandriában, sőt Antonius 36-ban, midőn már 3 évig távol volt vőle, és Octavianus nővérét Octaviát el is jegyezte volt, újból visszatért hozzá. Plut. Ant. 26. Dio Cass. 48, 24. Cl. mindig vele volt (a 189. á. Antonius és Cleopatra arczképét mutatja antik bronzérem után) s az elpuhult embert nagyravágyása eszközéül használta. Elkisérte az actiumi csatába is 60 hajóval, de még a csata kimenetele előtt eltávozott s tulajdonképen ez dönttöte el az ütközetet. Remélte, hogy Octavianust is le tudja bilincselni, de midőn látta, hogy ez nem sikerül, sőt Octavianus fogolyként triumphusban akarja őt Rómába vinni, egy mérges kígyó csipésével megölte magát 30. Kr. e. Plut. Ant. 7–886. Dio Cass. 50, 33. Suet. Oct. 17. Vell. Pat. 2, 87. Strab. 17, 795 sk. Eutr. 6, 22. 7, 7. Hor. od. 1, 37. V. ö. Stahr, Kleopatra, Berlin, 1872. 2. kiad. 1879.