Commodus

L. Aurelianus, római császár, uralkodott Kr. u. 180–192-ig. Mint császár M. Aurelius Commodus Antoniusnak nevezte magát. Lanuviumban született 161 aug. 31-én, mint Marc. Aurelius császár és Faustina császárné fia. Atyja már 166-ban a Caesar czímet ruházta reá, 172-ben pedig a Germanicus névvel tűntette ki. 174-ben magával vitte őt a keletre, 176-ban az imperator czímet adományozta neki. 178-ban Commodus Bruttia Crispinát vette nőűl és másodízben követte atyját a germanusok (Marcomanni, Quadi) és az Iazyges ellen a Közép Duna mellékére. Miután Marcus Aurelius Vindobonában (180-ban) elhalt, az uralomban is követte, de már rövid idő alatt kitutódott, hogy atyja erényeiből nevezetesen hősiességéből semmit sem örökölt. A barbarokkal sietve békét kötött, hogy minél hamarább térhessen vissza a mulatós Rómába, Helviusra és Pertinaxra hagyván a béke helyreállítását Moesiában és Daciában. C. főhibája az volt, hogy nem volt semmi önállósága és erélye és hogy a hatalmat kegyenczeire bízta, kik azután tudtával és tudtán kívül zsaroltak és kegyetlenkedtek. Előbb Perennis gárda-főnök, ennek kivégeztetése után pedig annak utóda Cleander libertus uralkodott Commodus nevében. Alattuk több dícstelen háború folyt le a határokon, a birodalmat pedig és különösen Italiát pestis és éhinség sanyargatta. E csapások annyira kétségbe ejték a rómaiakat, hogy a kapzsi és kegyetlen Cleandert agyonütötték (189). C. ezen egész idő alatt a circusban és mulatságokban lelte örömét, a mellett azonban lehetőleg megalázta a senatust (így czímezte: «Senatui Commodiano»), egyre kegyetlenkedett és még rokonait és híveit sem kimélte. Nejét puszta gyanúból száműzte, kedvesét Marciát pedig halállal fenyegette, mire ez néhány udvaronczczal a zsarnok ellen összeesküdött, kit azután egy felfogadott athleta 192. decz. 31. megfojtott. – Irodalom: Főforrások: Lampr. Comm. Capitol. M. Ant. Herod. Dio Cass. Aur. Vict. Zon. Euseb. hist. eccl. V. 21. Monographiák: Zürcher, C. (Megjelent a Büdinger által kiadott Untersuchungen zur römischen Kaisergesch. cz. munkában I. köt. 1868). V. ö. Schiller, Gesch. d. röm. Kaiserreit (I. k. 2. r. 660 l.). Hertzberg, Gesch. d. römische Kaiserreichs (1881). Krakauer, Commodus und Pertinax (1883). Cerveza, Kaiser Commodus als Künstler (Lipcse 1895).