TARTALOMC

Cycnus, Cygnus

KuknoV. – 1. Apollo és Thyria fia, ifjú szép vadász a Pleuron és Calydon közötti vidéken, kit durva jelleme miatt összes barátai elhagytak, csak Phylius maradt hű hozzá, s teljesíté a rábizott munkákat. De midőn egy bikát nem akart neki átadni, C. haragjában anyjával együtt a Conope tavába ugrott, s Apollo mindkettőjüket hattyúvá (= kuknoV) változtatta. Ovidius szerint (Met. 7, 371. 380) az anyának Hyria a neve, s fia halála fölött keseregve, könnyeinek árjában a hasonnevű tóvá változott. – 2. Posidon és Calyce fia; anyja a tengerparton kitette, s a halászok Cycnusnak nevezték, mert egy hattyút láttak röpködni körülötte. Sérthetetlen, óriás erejű és hófehér testű volt. Troasnak Colonae nevű városában uralkodott. Második nejének rágalmazó szavai felingerelték első nejétől született gyermekeit, Tenes és Hemithea ellen, kiket egy ládába zárva a tengerbe dobott. De ezek sértetlenül jutottak Tenedus szigetére, hol Tenes király lett. Később C. megbánta tettét, fiával kibékült, s együtt vonult vele a trójaiak érdekében a görögök ellen, kiket meg akart gátolni a partra szállásban. Achilles azonban C.-t, mivel fegyver rajta nem üthetett sebet, sisakszíjjával megfojtotta. Posidon ezután hattyúvá változtatta. Ovid. Met. 13, 72 sk. – 3. Ares és Pelopea fia, Ceyx veje, ki Heraclest, mikor Ceyxhez utazott, útjában feltartóztatta, miért is Heracles megölte, l. Heracles, 3. – 4. Ares és Pyrene fia, kit a mythus az előbbivel egybeolvasztott. E szerint C. útonálló rabló, Apollo pagasaei berkében ráles a vándorokra, kik a delphibeli templomhoz járultak, hogy levágott fejükből fölépítse apja templomát. Ezért Heracles Apollo parancsára megöli. Ares azonban kedves fia halálán fölháborodva, fiát hattyúvá változtatja, maga pedig Heraclesre támad, s csak Zeus villáma választja szét a küzködőket. E küzdelmet írja le a hesiodusi scutum Herculis. V. ö. Pind. Ol. 10, 15. Eurip. Alc. 502. Apollod. 2, 5, 11. – 5. Sthenelus liguriai király fia, Phaëthon rokona és barátja, kinek halálán búslakodva Apollótól hattyúalakot nyer és csillaggá lesz. Ov. Met. 2, 367 sk. Verg. Aen. 10, 189. – 6. L. Csillagzatok, 1.

G. J.