Heliopolis

’Hliou poliV. – 1. Város Coelesyriában, a Libanus és Antilibanus között fekvő magas völgyben (innen h proV tw Aibanw), közel a Leontes (ma Nár Litani) folyóhoz, az ország nyelvén Baaldach, m. Baalbek; a görögök Baal napisten tisztelete miatt Heliopolisnak nevezték. Augustus alatt római gyarmat volt, az Antoninusok alatt pompás templomokkal, a corinthusi izlésben épült nagy naptemplommal és a kisebb Juppiter templommal ékítve, melyekből még ma is nagyszerű romok láthatók. Strab. 16, 753. Plin. 5, 22. – 2. Nomus székhely Alsó Aegyptusban, a Delta déli határán 8 km.-nyirre ÉK.-re Memphistől, az Arab öbölbe vezető Nilus csatorna mellett; aegyptusi nyelven Anu, az Ó Testamentumban On vagy Beth Semes (Nap háza), m. Matarih, szép 20 m. magas obeliszkkel, Tum napisten fényes templomának egyetlen maradványával. Heliopolisban volt a leghíresebb papi iskola, melyet Plato és Eudoxius is látogattak s a honnan származott különösen a monotheista titkos tan. Heliopolishoz volt fűzve a phoenix madárról (l. ezt, 4) szóló rege. Már a Ptolemaeusok alatt elpusztult, Strabo idejében a templomépületen és a papok lakásain kívűl elhagyatott volt minden. Hdt. 2, 3, 7 skk. 59. 73. Arr. 3, 1, 3. Strab. 17, 803. 805 skk. Cic. n. d. 3, 21. Diod. Sic. 1, 84.