’EndecVa, oi

a «tizenegyek», athenaei már Solon idején is fennálló (Aristot. Ath. pol. 7, 3) tisztviselőtesület, mely tíz, phylénként sorsolt tagból és egy jegyzőből állott. Kivált végrehajtó testület volt; ő intézte az elfogatásokat, ügyelt a börtönökre, szabadonbocsátotta a büntetésüket kiállt, vagy felmentett vádlottakat s végrehajtatta szolgái (parastatai) által a halálbüntetéseket. Volt azonban külön igazságszolgáltató hatáskörük is, kivált a szűkebb értelemben vett gonosztevők (cacourgoi) azaz: tolvajok, zsebmetszők (lwpodutai), betörők (toicwrucoi), emberrablók (andrapodistai), rablógyilkosok (joneiV) stb. ellen, kikkel szemben az apagwgh-t v. ejhghsiV-t (l. o.) alkalmazták. Bizonyos esetekben, pl. a jogbitorló atimoV-ok (l. ’Atimia) ellen az endeixiV (l. o.) is hozzájuk tartozott. Jegyzéket is vezettek az államnak adós polgárokról, hogy szükség esetén felléphessenek ellenük, s őket szokták megbízni a közadósságok behajtásával is, hogy nem-fizetés esetén mindjárt el is foghassák az adóst. A gonosztevőkön végre is hajthatták azonnal az itéletet, ha az illető beismerte tettét; ellenkező esetben törvényszék elé állították. Aristot. Ath. pol. 52. f. Az elkobzott javakról jegyzéket készítettek, melyet a pwlhtai tisztviselőknek adtak át eladás eszközlése végett, s az efféle ügyekben keletkezhető pereket szintén ők terjesztették a törvényszék elé.