Logograjoi

alatt Thucydides (1, 21) szerint azokat a görög irókat értjük, kik Homerusra támaszkodva és az ión eposból kiindulva szájhagyomány útján átszármazott mondákat és történeteket gyüjtöttek össze és tettek közzé. Ezen logographiák előkelő családok leszármazásáról, egyes városok, gyarmatok és templomok keletkezéséről, valamint egyes népek szokásairól és intézményeiről szóló elbeszéléseket tartalmaztak. A logographusok följegyzései alapját képezték a valódi történetirásnak, mely Herodotusszal kezdődik. Régibb logographusok. Cadmus és Hecataeus Miletusból, Acusilaus Argosból, Charon Lampsacusból, Eugeon Samusból, Dionysius Miletusból, Deiochus Proconnesusból, Eudemus Parusból, Democles, Amelesagoras és Theagenes. Későbbi logographusok, kik röviddel a peloponnesusi háború előtt éltek: Hellanicus, Damastes, Xenomedes, Xanthus, Stesimbrotus, Hippys, Glaucus, Herodorus és Hippias. Töredékeiket l. Müller fr. hist. Gr.1. kötet. V. ö. Creuzer, Die hist. Kunst der Griechen.