Acestes | A | Achaemenes |
’Acaioi. 1. Szűkebb értelemben a Pontus Euxinus északkeleti részén lakott néptörzs. Ovid. ex Pont. 4, 10, 27. Strab. 11, 758. Vell. Pat. 2, 40. 2. Phthiotis lakói Thessaliában. Herod. VII, 132. Liv. XXXII, 32. 3. Homerusnál az összes görögöket jelentette (II. I, 254. VII, 124. Odyss. XI, 168, 481 stb.), különben pedig a görög nép egyik főtörzse; a monda Achaeustól, Xuthus és Creusa fiától, Hellen unokájából származtatja őket. A hagyomány szerint ez a leghatalmasabb és legelterjedtebb görög törzs eredetileg Phthiotisban, Thessaliában lakott; innen később délre, Peloponneususba vándorolt, Argolisban és Laconiában leigázta a pelasgusokat. Más hagyomány szerint Achaeus Atticától (l. Achaeus, 1) visszament szülőhazájába, Thessaliába, honnan csak fiai, Archander és Architeles, vonultak Peloponnesusba, melyet Arcadia kivételével egészen meghódítottak. Argosból és Laconiából a Heraclidák szorították ki őket, és a dór vándorlás után Peloponnesusnak a róluk nevezett részében laktak, melynek neve azelőtt Ionia vagy Aegialea volt. Egyébiránt Görögország történetében igen nagy szerepet játszottak; az ő nevükhöz fűződik a legrégibb herosi világ legtöbb mythusa a nagy thessaliai és dór népvándorlások előtt. Az utolsó hellén harczokat is e szabad törzs vívta a világhódító rómaiak ellen, mígnem Achaja néven római provincia lőn. 4. Az északi Peloponnesus Achaia nevü tartományának lakói (l. Achaia).