Annamatia

táborhely a Duna jobbpartján, az Aquincumtól (Ó Buda) Mursáig (Eszék) vezető útvonalon. Neve azonos hangzású több tulajdonnévvel, melyeket feliratokból ismerünk, igy (IL III 10352 Csákvár) Adnama, Asionis f(ilia), (IL III 10353 Tabajd) Annamatus Tripponis f(ilius), (IL III S. 10895 Gyanafalva) Quarto Adnamati f(ilio) s bizonyítja, hogy eredetileg celta telep volt. Fekvésére nézve az Itinerarium csak azt jegyzi meg, hogy az egymástól 25 r. mérföld távolságra eső Lussonium (Kömlőd) és Intercisa (Duna Pentele) között (in medio) feküdt, míg a Tabula szerint Anna malta (így nevezi) Lussoniumtól 15 r. mérföldre van. Ezen adatok nyomán eljutunk a Dunaföldvár felett fekvő Baracs pusztára, a hol csakugyan bőven vannak római maradványok, egyebek között 3 mérföldkő került itt napfényre, melyek mindegyikén 55 r. mérföld jelzi a hely távolságát Aquincumtól. Az egyik mérföldkő (CIL III 10640) Philippus és neje Otacilia (Kr. u. 244–248), a másik (u. o. 10641) Decius Trajanus (249) idejéből való, a harmadikat (u. o. 10639) pedig Maximinus és Maximus császárok (238) tiszteletére emelte a coh(ors) I. T(hracum) g(ermanica). A IV. században a Notitia szerint dalmata lovasok tartózkodtak a táborban.