Sectio.

Az adós vagyonát végrehajtási úton odaitélték (addictio bonorum) olyan polgárnak, a ki a megvett vagyontömeget egyes részekre darabolja (sector obnorum), hogy darabonként értékesítse. Ez az eljárás a sectio bonorum. A sector mint egyetemes jogutód (universalis successor) vette át az adós vagyonát, ennek ő lett a tulajdonosa, hogy ő is tulajdont ruházhasson át a vevőre (Vécsey T. Római jog 277. l.). Ezenkívül mindazon javakat, a melyekhez zsákmány czímén, továbbá proscriptio s vagyonkobzás folytán vagy később a fiscusra eső örökségek által jutott az állam, a quaestor nyilvános árverésen (sub hasta) eladta egészben (universitas bonorum) egy vagy szövetkezett több vevőnek (sector), a ki a megvett jószággal, melynek esetleges terheit is átvette, tetszése szerint rendelkezett s értékesítés végett darabonkint az egészet vagy annak egy részét magánárverésre bocsáthatta. Sectio eredetileg a jószágnak eladás czéljából való ezen eldarabolását (secare) jelentette; idővel azonban átvitték magára az eladásra sőt az eladó tárgyakra (Caes. b. g. 2, 33: sectionem unviersam vendere) is. A magánárverésre nézve l. Bonorum emptio és Auctio.