Socii

szövetségesek, 1) közjogi tekintetben. Egyes italiai államokkal Roma szövetségre lépett, még pedig vagy függetlenségük elismerésével (aequo foedere) vagy annak kisebb-nagyobb mértékű megszorításával (non aequo foedere). L. Foedus. Ezen ú. n. socii (vagy civitates foederatae) közt legkiválóbb helyet foglaltak el a socii Latini (vagy Nomen Latinum). Külföldi államok minden kényszer nélkül, csupán érdekből szintén törekedtek szövetségre lépni Romával, pl. Adherbal, Antiochus, Attalus. Az ilyenek socii et amici populi Romani; fejedelmeik királyi czímet (reges socii) és királyi jelképeket kaptak a római senatustól. Socii néven fordulnak elő azon Italián kívül levő államok is, a melyeknek önállóságát és Romához való viszonyát szerződés (foedus, aequum vagy non aequum) és egy bármikor visszavonható lex civitatis szabta meg; az előbbiek civitates foederatae, az utóbbiak civitates sine foedere liberae et immunes. Mindezen államok a valóságban inkább hűbéresei voltak Romának mint független szövetségesei. A dediticii (l. o.) mint teljesen alárendelt népek nem nevezhetők ugyan sociinak, de azért az írók nem egyszer alkalmazzák rájuk a s. elnevezést. Cic. Verr. 2, 1, 27. 2, 6, 31. prov. cons. 6. Suet. Oct. 23. 2) Körülbelül Kr. e. 308 óta római legiók mellett katonáskodtak socii is, a kiknek a számát a senatus határozta meg, valamint a helyet is, a hová gyülekezniök kellett. Ruházatukról s fegyverzetükről a saját államuk gondoskodott, élelmezésükről pedig a bevonulás után Roma. Természetesen nem engedték őket önállóan működni, hanem csak a legiók mellé osztva, hogy alárendelt, sőt bizonyos részben nyomasztó helyzetük miatt föl ne lázadhassanak; épen azért el voltak különítve egymástól a táborban is (l. Castra). Az exercitus consularis (2 legio) mellé adott szövetséges állomány parancsnoka a 12 tribunus militummal egyenlőrangú 12 praefectus sociorum volt. Ereje körülbelül 10,000 gyalogos és 1800 lovas; ezek közül 1600 gyalogost és 600 lovast választottak ki a fővezér és a praetorium fedezetére (extraordinarii); a többiek mint ordinarii a legiók mellé voltak beosztva, és pedig a gyalogosok 2 alában (dextra és sinistra) 10–10 cohorsszal (cohortes alariae, a római legiók cohorsai ellenben cohortes legionariae), a lovasság szintén 2 alában (equites alares) 5–5 kettős turmával (à 60 ember). Kiválóbbakat és értelmesebbeket az equites extraordinarii sociorum közül is vettek föl a fővezér testőrségébe (cohors praetoria). A szövetséges háború után, hogy az italiaiakat is a legiókba vették föl, nincsenek többé socii, csak Romani és auxiliares s a s. elnevezést sajátlanul alkalmazzák ez utóbbiakra. Tac. ann. 4, 73. hist. 5, 1.