SjragiV

pecsétgyűrű, a milyet minden athenaei szabad polgár viselt, hacsak nem tartozott a legszegényebb néposztályba, hogy az általa kiállított okiratokat megpecsételhesse, illetőleg azok hitelességét bizonyítsa. Az okirathamisítások meggátlása czéljából már a soloni törvény szigorúan megtiltotta a kőmetszőknek, hogy az eladott gyűrűkről lenyomatot készítsenek és azt maguknál tartsák. Az ily pecsétgyűrűket a kéz negyedik újján viselték (paramesoV). Idővel puszta ékszer gyanánt is viseltek gyűrűket tömör aranyból, vagy üres belsővel (kenoi). Voltak, a kik minden újjokat telerakták gyűrűkkel. Ilyen fényűzés miatt sokan megrótták Demosthenest és Aristotelest. A gyűrű annál értékesebb volt, minél művészibb volt rajta a kőmetsző munkája s minél díszesebb volt maga az aranykarika (sjendonh). Az egyszerű, kő (sjragiV, yhjoV) nélkül való aranygyűrűket ayhjoi-nak nevezték (v. ö. Annulus). Szokásban volt a varázsgyűrű viselése is, mely a babonás hit szerint megóvott a veszedelemtől.