Syphax

Sujax, a nyugati Numidiában tanyázó Massaesyli törzs királya, ki a II-ik pún háború folyamán az afrikai csatatéren nagy fontosságra tett szert. Nevét Kr. előtt 213-ban emlegették először a midőn Carthagónak hadat izent, mely hírre a carthagói senatus Hasdrubalt, a ki Hispaniában a Scipiók ellen küzdött, visszahívta és reá bízta a háborút. Ámde a Scipio testvérek is éltek az alkalommal és követeik által mindent elkövettek, hogy S.-ot egy Romával kötendő egyességre rávegyék, a mi végül sikerült is. App. Ib. 6, 15. S. most egy római főtiszt segélyével újjá szervezte gyaloghadát és azon volt, hogy a carthagói hadseregben szolgáló numidiai zsoldoskatonák közül minél többet a maga részére csábítson. Azonban a carthagóiaknak is akadt szövetségesük Gala királynak (S. versenytársának) és vitéz fiának Masinissának (l. o.) személyében, s ez utóbbi S. hadseregét annyira megverte, hogy S.-nak a Maurusii törzshöz kellett menekülnie. Liv. 24, 48 sk. E vereség és a Scipiók eleste következtében úgy Numidiában mint Hispaniában Carthago előnyére fordult a helyzet, mígnem 210-ben az ifjú P. Cornelius Scipio atyja és nagybátyja hírnevét és diadalait hispaniai földön megújítván, Carthago vezéreit a Pyrenaeus félszigeten sarokba szorította. Azt ugyan nem birta megakadályozni, hogy Hasdrubal a 208-ben Baecula mellett szenvedett vereség daczára is bátyja Hannibal segélyére Italiába ne induljon, de a következő évben (207) Mago és Hasdrubal fia Gisgo carthagói vezérek egyesült seregeit tönkre verte. Az istenek kegyében bízó Scipio a télen át mert kelni Africába, s ott S.-ot rávette a római szövetség megújítására. Liv. 28, 17. 18. Ez a szövetség azonban nem volt tartós. Hasdrubal szép leányát Sophonibét (Sophonist), azelőtt Masinissa menyasszonyát kinálta S.-nak feleségül, ha a rómaiaknak hátat fordít és Carthagóval szövetkezik. Liv. 29, 23. S. elragadtatva Sophonibe bájaitól, átpártolt Carthagóhoz és azt üzentette Scipiónak, hogy ne bántsa a carthagóbelieket, mert ebben az esetben kénytelen volna a rómaiak ellen hadat indítani. Viszont természetes, hogy Masinissa, Sophonibe kikosarazott vőlegénye, Hasdrubal szószegésén annyira felháborodott, hogy Carthagóval legott szakítván, Hispaniába távozott s ott a rómaiakkal kezet fogott. De midőn római segélylyel Numidiába visszatért, S.-tól és a carthagóaiaktól erős vereséget szenvedett, úgy hogy csak 200 lovassal érkezett mint menekülő az épen akkor Carthago közelében partra szállott Scipio táborába (204). Liv. 29, 29 sk. S. ekkor állott hatalmának magaslatán; vagy 50,000 numidiai gyalogos és 10,000 lovas várta parancsát, mely hadierőhöz még Hasdrubalnak 13,000 főnyi carthagói serege is járult. Pol. 14, 1, 14. A szövetséges hadak most Scipio ellen fordultak, a kit Utica ostromának abbanhagyására és egy közeli földnyelvre való visszavonulásra kényszerítettek, a hol táborát a szárazföld felől az egész télen át szorosan körülzárva tartották. Tenger felől azonban voltak Scipiónak összeköttetései Romával és így kitartotta az ostromot; a S.-szal folytatott alkudozásokat azonban nem koszorúzta siker, és mindössze csak alkalmat nyújtottak Scipiónak, hogy a szövetségesek táborát kikémlelje. A fegyverszünet lejártával (203 tavaszán) Scipio éjjeli támadást rögtönzött S. és Hasdrubal tábora ellen, melyet felgyújtatott s az így támadt zűrzavarban a szövetségesek hadseregére döntő csapást mért. Liv. 30, 3 sk. S. rövid idő alatt új sereget toborzott ugyan, de a Bagradas mellékén újra vereséget szenvedett. E közben Laelius római vezér és a vele tartó Masinissa S. törzsországára, Numidiára vetették magukat, S.-ot pedig, midőn ellenük fordult, Cirta mellett leverték és foglyul ejtették. Utóbb Romába vitték és Scipio diadalmenetében felvezették, majd Albába internálták. Itt vagy Tiburban lelte azután halálát. Liv. 30, 11 sk. Pol. 14, 6, 10. Özvegye Sophonibe Cirtában került Masinissa kezébe, a ki egykori menyasszonyát arra kényszerítette, hogy nejévé legyen. Sophonibe beleegyezett, mert alkalmasint azt remélte, hogy sikerülend neki Masinissát is hűtlenné tenni a rómaiakhoz. Scipio azonban átlátott tervén, és vészthozó befolyásától tartván, a szép fogolyt a rómaiak nevében magának követelte, mire Sophonibe büszke elszántsággal mérget ivott, melyet maga Masinissa nyujtott neki. S. fia Vermina utóbb Numidiának egy részét visszakapta. Liv. 30, 15. V. ö. a Carthago alatt idézett nagyobb munkákat.