Titulus

czíme valaminek, pl. könyvnek (index librorum); hirdető tábla, a milyet pl. a római katonák hosszu rúdon vittek a diadalmenetben, melyre rá volt írva az elfoglalt városok száma, a zsákmány nagysága, a foglyok száma (Ov. trist. 4, 2, 20) stb.; falragasz vagy tábla, melylyel valami eladni valót (így a rabszolgát is, l. Mango) vagy elveszett és talált tárgyakat hirdettek, vagy a melyekkel azt jelölték, hogy egy ház bérbe- vagy eladó (a bérbeadást jelölő formula: est locanda, Romában még ma is a régi); felirat valamely épületen, emléken, szobron vagy akár edényen is (titulus amphorae = a boroskancsón levő vignetta). A feliratok közül külön kell említenünk a sírfeliratokat, tituli sepulchrales (Plin. ep. 6, 13, 3), melyek mindenütt, a hol csak rómaiak tartózkodtak, különböző útjaik mentén, nagy számmal fordulnak elő. Ezek rendesen a D. M. (Diis manibus, l. Manes) vagy D. M. S. (…sacrum) formulával kezdődnek (ritkábban memoriae, mem. sacrum, cineribus, reliquiis stb. is előfordul), s ezután következik az elhunyt neve gen.- vagy dat.-ban (néha nom. és hic situs v. sepultus est is áll); rendesen az atya neve, és a tribusnak, melyhez a halott tartozott, kezdőbetűje is ki van téve; azt is láthatjuk, mely legióban stb. hány évig szolgált), milyen kitüntetéseket kapott, hány évet (néha még hónapot, sőt napot és órát) élt, kik állították a sírkövet (gyermek, szülő, hitves, testvér, patronus, libertus, barátok, örökösök; a halottat többnyire gyengéd és dicsérő attributumokkal illetik, így pld. feleségnél: castissiame, rarissimae, optime merenti, univirae stb.). Sokszor ezenkívűl még azt is megmondja a felirat, kiket szabad még a sírba temetni, mily nagy a sír területe, milyen áldozattal kivánja a halott, hogy a hátramaradottak emlékét megtiszteljék, minő büntetés vagy átok fenyegeti azt, ki a sírkövet megrongálja, a környéket berondítja stb. Néha a halott hozzátartozóinak búcsúszavát (vale, sit tibi terra levis stb.) olvashatjuk, másutt meg a halott intéz búcsúszót a hátramaradottakhoz vagy megszólítást (sokszor egy-egy sententiát), a sírja mellett elhaladó vándorhoz.