1. A HÍRLAPIRODALOM REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA

A vidéki sajtó történetében fontos szerepet töltött be három közép-keletmagyarországi város, Debrecen, Nagyvárad és Kolozsvár, továbbá két dél-magyarországi város, Arad és Temesvár. A városok e két csoportját a viszonylagos földrajzi közelség és a vasúthálózat gyors kiépülése mellett a társadalmi szerkezet hasonlósága, az olvasóközönség magas aránya, továbbá a baloldali ellenzéknek a sajtóviszonyok terén megmutatkozó aktivitása is egybekapcsolta. E helyi politikai csoportok között gyakran együttműködés jött létre; az ellenzéki lapok közül a Debreczen, a Debreczeni Ellenőr, a nagyváradi Bihar, a kolozsvári Magyar Polgár csakúgy, mint a Deák-párti elveket követő debreceni Tisza vidék, a Nagyváradi Lapok vagy a kolozsvári Kelet saját álláspontjuk védelmében gyakran összefogtak egymással. Az egész régióra kiterjedő csatározások a helyi sajtónak élénkséget, mozgalmasságot adtak, a városok hazai viszonylatban jelentősnek mondható polgárosultsága pedig társadalmi hátteret, érdeklődő olvasóközönséget biztosított. A városok (például Nagyvárad és Debrecen baloldali vagy Arad és Temesvár kormánypárti) közönsége egy-egy politikai lap kiadása érdekében gyakran együttműködött egymással. A népszerű napilapok és hirdetési lapok sok esetben átlépték a városok és a vármegye határait, nemcsak helyi olvasóközönségre támaszkodtak, ezzel is kifejezve e régiók társadalmi és kulturális összefüggéseit.