4. LIBERALIZMUS, POZITIVIZMUS ÉS MATERIALIZMUS

Ebből az évtizedből egyetlen lapot sem tudunk felmutatni, amely határozott, egyértelmű és körülhatárolt világnézet szerint megválogatott anyagot közölt volna. Fontos azonban egy olyan jegy, mely az összes közművelődési lapból hiányzott: a vallásfelekezeti ideológiai elkötelezettség. Ám a vallási eszmerendszer hiánya nem jelentette egyúttal a felekezeti közösségből való társadalmi kilépést. Sőt például a Vasárnapi Újság, mely a darwinizmussal többszörösen, részletesen foglalkozott, a pozitivizmus és liberalizmus eszméinek terjesztője volt, s az ezeket támadó vallásos világnézeti kritikának még csak hangot sem adott – ugyanekkor túlnyomó többségben reformátusokat mutatott be hazai portréiban, és kimondatlanul bár, de szinte azonosította a magyar kultúrát a hazai protestáns kultúrával. A művelődési hagyományok ilyen egyoldalú felfogása lehetett az egyik okozója bizonytalan magatartásának a kor kulturális feladatait illetően.

A liberalizmus, a pozitivizmus és a materializmus nézeteit különböző mélységekig hatolva terjesztették közművelődési lapjaink. A Vasárnapi Újság többször foglalkozott a tanokkal is, Ágai Magyarország és a Nagy Világa több területen inkább csak divatos szólamaikat ismételte. Elsősorban a felismerések és tanok világnézeti és társadalmi következményei iránt érdeklődtek, de gyakran mellőzték azt a társadalom- és természettudományi s technikai hátteret, amelyből azok kinőttek. Természettudományos ismeretek helyett többnyire iskolás természetrajzot közöltek e lapok, azt is keveset; a technikai-civilizációs haladásban nagyrészt csak érdekességet, illusztrációs nyersanyagot láttak. A technikai forradalom távoli és olykor elérhetetlen volt számukra – míg következményeiért lelkesedtek.

A liberális eszmekör valamelyik területének elfogadása és propagálása e lapok közös szellemi ismérve volt. Több szerzőjük hirdette a materializmust, s a természettudományos cikkek és az elmélkedések íróinak jelentős része az irányzatra való hivatkozás nélkül is vallotta tanait. Méltánylandó tény, hogy igazabbul és jelentőségteljesebben foglalkoztak vele ekkor, mint egy emberöltővel később. Ennek szomszédságában, eklektikus szellemben, persze idealista szellemű elmélkedéseknek is teret adtak a közművelődési lapok.

A koreszmék társadalmi hatásairól szólva a cikkek óvatosak és bizonytalanok voltak, s jobbára többféle mérce alapján ítélkeztek. Gyakran külön választották az elméleti felismerések általános társadalmi kihatásait a hazai társadalomra való érvényességétől. Például külföldi könyvek és újságcikkek alapján szóltak a fejlett kapitalista országok és társadalmak problémáiról, a {II-2-214.} munkásmozgalomról, sőt a kommunista tanokról is. Vértesi Arnold és baráti köre az Ország-Világban romantikus és érzelmes történeteket írt a párizsi kommünről, harcairól és hőseiről. Ám mindazt, amit ennek során tanulságként levontak, nem vonatkoztatták a magyar társadalomra, itthon nem láttak alapjában véve megoldatlan társadalmi kérdéseket. Távoli ügyekről szívesen moralizáltak, gyakran aggódó hangnemben, hazatekintve azonban töretlenül optimisták voltak.